Mitől okosak a “smart” kórházak?

A technológiai fejlődés, a digitalizáció és az automatizáció napjainkban az ipar valamennyi szegmensét áthatja. Az okostelefonokat (smart phone) elterjedten használják, egyre több várost terveznek újra „okos” városként, azaz olyan „smart” tulajdonságokkal, amelyek az új technológiák előnyeit ötvözik.

Az innovációk alól az egészségügy sem kivétel – írja a világ egyik vezető üzleti tanácsadója, a McKinsey. Egyre inkább integrálódnak az egészségügyi ellátásba az olyan modern technológiák, amelyek például segíthetik az orvosi döntéstámogatást (mesterséges intelligencia) jelen van már a robotika, a 3D-nyomtatás, a genomika vagy a telemedicina, amely alkalmazása ma már sok helyütt bevett gyakorlat.  Előbbieken alapulva napjainkban már léteznek és terjedőben vannak a jövő egészségügyi ellátóközpontjai, az úgynevezett „okos” kórházak – angolul „smart hospitals”.

Hatékonyság, gazdaságosság, elégedettség

Az „okos” kórházak által nyújtott kényelmes, gyors, betegbiztonságot növelő, a szakszemélyzet leterheltségét csökkentő, illetve a prevenciót előtérbe helyező szolgáltatásokat egyrészt a folyamatosan változó fogyasztói igény, jelen esetben a betegek igényei generálják, másrészt gazdaságossági megfontolások, hatékonyságnövelési törekvések is támogatják azokat. A nemzetközi tapasztalatok alapján a „smart” kórházakban alkalmazott innovatív technológiák ugyanis az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséhez, a betegelégedettség fokozásához és a költségcsökkentéshez is hozzájárulnak.

„Smart” kórházak 2019 – Nemzetközi kitekintés

A „smart” technológiák adaptálásában jelenleg az Amerikai Egyesült Államok vezet. Az Egészségügyi Információs és Menedzsment Társaság (HIMSS) Elektronikus kórtörténet alkalmazási modellje (EMRAM) alapján, ami a digitális egészségügyi fejlettség fokmérője, az USA-beli kórházak több mint 30%-a 6-os vagy a fölötti minősítést kapott, utalva arra, hogy milyen kifejezett mértékben integrálják az elektronikus betegdokumentációt a működésükbe. A világ más régióiban – ennek a minősítési rendszernek az alapján – 5% alatti az „okos” kórházak aránya.

Az ázsiai és a csendes-óceáni térségből is kiemelhetők pozitív példák: Szingapúr például jelentős összeget fordított az egészségügyi rendszere digitalizálására. Szingapúr egészségügyi minisztériuma a közelmúltban számos digitális kezdeményezést valósított meg, platformokat és applikációkat hívott életre annak érdekében, hogy javítsa a betegellátás hozzáférhetőségét és minőségét. Japán nemrégiben jelentette be, hogy az elkövetkező 5 évben 10 olyan új kórházat fog létesíteni, amelyek működésének az alapját a mesterséges intelligencia jelenti, és amelyek egyúttal válaszul szolgálnak az egyre fokozottabban jelentkező szakorvoshiányra is.

Kína is megtette a szükséges lépéseket: az „internet plus” egészségügyi programja révén például olyan távoli területeken is elérhető válik az egészségügyi szolgáltatás (a „telemedicina” révén), ahol korábban a geográfiai viszonyok azt nem tették lehetővé. Emellett, 2019 márciusában a kínai kormányzat célként jelölte meg a „smart” kórházak kialakítását/fejlesztését.

(Forrás: www.mckinsey.com)

IRATKOZZON FEL A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT TÁRSASÁG HÍRLEVELÉRE! 

AJÁNLÓ

NHS: PAPÍR NÉLKÜLI KÓRHÁZAK 2024-RE

MELYEK A LEGFONTOSABB VEZETŐI KOMPETENCIÁK?

Comments are closed here.