Bizalom az egészségügyi reformok idején

A bizalom kulcsfontosságú szerepet kap számos intézményrendszer, így az egészségügy működésében is. Kutatók a hollandiai egészségbiztosítási reformok kapcsán azt vizsgálták, hogy milyen jelentősége van a biztosítókból, az egészségügyi szakemberekből és a betegekből álló háromszereplős egészségügyi rendszerben a szereplők közötti bilaterális bizalmi kapcsolatoknak.

A reformok idején felértékelődik a bizalom szerepe

Hollandiában 2006-ban az egészségbiztosítási reform részeként bevezették a szabályozott versenyt, aminek részeként a biztosítók versenypiaci alapon szerződnek az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal, miközben versenyeznek a szolgáltatásokat igénybe vevő biztosítottakért. A felek között létrejövő szerződések bizonyos szempontból hiányosnak tekinthetők, hiszen a felek sok esetben híján vannak a nyújtott szolgáltatás minőségét illető információknak; így a bizalom szerepe – különösen a reformokra jellemző képlékeny háttér idején – felértékelődik.

A beteg, a szolgáltatást nyújtó szakember és a biztosító háromszög szereplői közötti bilaterális bizalmi viszonyok meghatározzák az ellátás hatékonyságát és minőségét, a létrejövő kapcsolat tartósságát és az aktuális egészségügyi rendszer támogatottságát is.

A korábbi szakirodalmi kutatások döntő többsége a betegek és az őket közvetlenül ellátó egészségügyi szakemberek között fennálló bizalmi viszonyt boncolgatta. Kevés információ áll rendelkezésre a harmadik szereplővel, az egészségbiztosítóval kialakuló bizalmat illetően, mind a betegek, mind az egészségügyi szolgáltató szakszemélyzet vonatkozásában.

Az orvos és a beteg közötti bizalom erős marad

A betegek és az általuk választott egészségbiztosító közötti bizalom vonatkozásában ausztráliai tapasztalatok már rendelkezésre állnak: ott a régóta fennálló kapcsolat és a bizalom az alapja a választásnak, és a bizalom sokkal fontosabb szerepet kap egy adott egészségbiztosító melletti voksban, mint a racionális számítások, azaz a felmerülő költségek és a potenciális haszon elemzése. Az USA-ban a bizalom szintén alapvető az egészségbiztosító kiválasztásában, ami mellett a múltbeli tapasztalatok és az elégedettség is jelentős szerepet kapnak.

A hollandiai tapasztalatok alapján a reformokat követő 10 évben (2006. és 2016. között) nem változott jelentősen a betegek és az orvosok közötti kétoldalú bizalmi kapcsolat, erre a kapcsolatra nem volt hatással az, hogy a kormányzat bevezette a szabályozott versenyt. Ennek a kapcsolatnak a fontossága kiemelt jelentőségű, hiszen ez határozza meg a beteg együttműködést (compliance-t) és a közösen választott terápia sikerét. Ugyanakkor a három lábon álló rendszer kiegyensúlyozott működése szempontjából szükség lenne arra, hogy az egészségbiztosítóval szemben is kialakuljon bizalom, mind a biztosítottak, mint a szakemberek részéről.

Alig bíznak a biztosítókban

A hollandiai vizsgálatok csak gyenge bizalmi kapcsolatokat mutatnak a betegek és a biztosítók között, csakúgy, mint a szolgáltató szakemberek és a biztosítók között. Mindez valamelyest magyarázható és érthető is: az emberek jellemzően nagyobb bizalmat fektetnek interperszonális kapcsolataikba, azaz a kezelőorvosukkal kialakuló, személyes ismeretségen és kommunikáción alapuló viszonyukba, mint egy absztrakt entitással, így például egy egészségbiztosítási szolgáltatóval fennálló, nehezen megfogható kapcsolatukba. Ez utóbbi esetben a bizalom sok esetben összemosódik a hosszú idő alatt felgyűlt tapasztalatokkal, azaz a hosszú évek során szerzett pozitív tapasztalatok vezethetnek a bizalom alapkövének a letételéhez. Értelemszerűen tehát egy újonnan kialakult, múltbeli tapasztalatokra alapozni és hivatkozni nem tudó rendszerben nem könnyű a bizalmat megszerezni/birtokolni.

Mindeközben úgy tűnik, hogy a biztosítók bizalmat fektetnek mind a velük szerződött egészségügyi szolgáltatókba/szakemberekbe, mind pedig a velük szerződő betegekbe. A hollandiai egészségügyi háromszög szereplői közötti kiegyensúlyozatlan bizalmi viszonyok egyben magyarázatul szolgálhatnak arra is, hogy jelen pillanatig miért nem tekinthető teljes mértékben eredményesnek az eltervezett és bevezetett egészségpiaci reform, azaz a szolgáltató versenypiaci elven, ár és minőség alapján való kiválasztása.

(Forrás:Health Policy)

 

IRATKOZZON FEL A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT TÁRSASÁG HÍRLEVELÉRE! 

 

AJÁNLÓ

MIÉRT NEM ÉRZŐDIK AZ EGÉSZSÉGÜGYÖN A KÖLTSÉGVETÉSI TÖBBLETPÉNZ? – SINKÓ ESZTER MEGFEJTÉSE

JÓT TESZ-E A KÓRHÁZNAK, HA ORVOS ÁLL AZ ÉLÉN?

„UGYANODA JUTHATUNK, AHOVA NEM AKARTUNK A TÖBB-BIZTOSÍTÓS VITA IDEJÉN” – ÁLLÍTJA GAÁL PÉTER, A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT TÁRSASÁG ELNÖKE

 

Comments are closed here.