Észtországi reform az egészségbiztosítási rendszer pénzügyi fenntarthatóságáért

Az észt egészségbiztosítási rendszer pénzügyi fenntarthatóságának érdekében markáns változások történtek a 2017-es reform részeként. Bár a változtatások szükségessége egyértelmű volt, a megvalósítás mégis több mint egy évtizedet igényelt.

Az észt társadalombiztosítási rendszer fenntarthatóságának pénzügyi problémáira már egy 2005-ben megjelent tanulmányban is felhívták a figyelmet. A 2017-es reform bevezetése előtt ugyanis az észt egészségügyi rendszer finanszírozásához szükséges pénzügyi fedezetet főként a 13%-os munkabér járulék adta. Noha Észtországban a GDP mindössze 5%-át fordították egészségügyre 2001 és 2007 között, amely később 6%-ra nőtt, ezek a befizetések kevésnek bizonyultak. A járulékbevétel a szükséges összegnek csak körülbelül a kétharmadát fedezték. Az állam is hozzájárult az egészségügyi kiadásokhoz, azok mintegy 10%-át fedezve. A gyermekek és a nyugdíjasok az egészségügyi ellátáshoz pénzügyi hozzájárulás nélkül hozzáférhettek. Ennek eredményeként összességében a biztosítottak 47%-a nem járult hozzá pénzügyi forrással az egészségügyi ellátási rendszer fenntartásához, mégis jogosult volt azt igénybe venni (2016-os adatok).

Nemzeti és nemzetközi szinten is (f)elismert a reformok szükségessége

Több jelentés megkérdőjelezte az Észt Egészségbiztosítási Alap (Estonian Health Insurance Fund, EHIF) főként munkabéralapú járulékból álló finanszírozásának fenntarthatóságát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elismerte, hogy mindez felveti a rendszer hosszú távú pénzügyi finanszírozhatóságának kérdését, mivel a fenntarthatóság egyik alapköve, az igazságos teherviselés sérül; azaz szükség van a bevételi források bővítésére.

Egyértelmű volt tehát, hogy az észt egészségügy bevételeinek  növelésére van szükség. A 2008-as világgazdasági válság lehet az egyik magyarázata annak, hogy a kiadott jelentésekben megfogalmazott aggodalmak ellenére Észtország nem tett semmilyen politikai lépést az egészségügyi rendszer forrásainak bővítésére. Akkor az észt kormány fő célja a fiskális stabilitás fenntarthatóságának biztosítása volt, illetve az euróövezeti csatlakozás kritériumainak teljesítése az euró 2011-es bevezetéséhez.

Az EHIF pénzügyi politikájában már 2008-tól érvényesültek a gazdasági megszorítások, mivel a kiadások a rendelkezésre álló bevételhez igazodtak; 2013 és 2016 között az EHIF ráfordításai meghaladták a bevételeit, és a büdzsében deficit mutatkozott. Az egészségügyi szakdolgozók 2012-ben sztrájkot tartva követeltek béremelést, majd 2017-ben kiadott nyilatkozatukban közzétették, hogy ismét sztrájkba lépnek, ha a kormány nem képes döntést hozni az egészségügy  fenntartható finanszírozását illetően.

A nem aktív nyugdíjasok is fizetnek hozzájárulást

2017 áprilisában az észt kormány előterjesztette a tervezett reform lépéseit. A cél az EHIF bevételi forrásainak növelése, emelve az állami költségvetés pénzügyi transzfereit az EHIF felé. A 2018-ban indult reform az EHIF bevételi forrásainak fokozatos növelését a nem aktív, azaz nem dolgozó nyugdíjasok nyugdíjára alapozza. (A dolgozó nyugdíjasok ugyanis a munkáltatójuk által befizetett szociális adó révén hozzájárulnak az egészségügy finanszírozásához.) A reform a nyugdíjalapú transzfer mértékének fokozatos növekedését irányozza elő, 2018-ban 7%-os, 2022-ben pedig már 13%-os mértékű hozzájárulásban szabva meg azt. A reform alapján 2022-ben a nyugdíj és a munkabér is 13-13%-os mértékben járul majd hozzá az EHIF működéséhez, fenntarthatóságához. A reform bevezetésekor a nyugdíjra alapozott új bevételi forrást az EHIF 2022-es költségvetésének 11%-os hozzájárulásaként jelezték előre, és az összegét 200 millió euróra becsülték.

Észtország reformja, amely az egészségügyi rendszer bevételi forrásainak diverzifikációját és fenntarthatóságának biztosítását célozta, egyidejűleg növelte az EHIF szerepkörét is. A korábban állami finanszírozású egészségügyi szolgáltatások működtetését ugyanis átveszi az államtól az EHIF, így bővül a szerepe az egészségügyi ellátásban.

(Forrás: www.sciencedirect.com)

Comments are closed here.