Hogyan döntenek a dánok a befogadásra kerülő új gyógyszerekről, technológiákról és az irányelvek elfogadásáról?

Az egészségügyben a (gyógyszer)technológiai innovációk egyrészt új terápiás lehetőségeket kínálnak, másrészt nyomás alá helyezik az egészségügyi költségvetést. A kórházi ellátás emelkedő áraival nem könnyű megbirkózni – Dániában sem. A probléma orvoslására a dániai kormány egy új modellt vezetett be, amely priorizál és dönt az új gyógyszerek, indikációk, terápiás irányelvek elfogadásáról és alkalmazásáról a mindennapokban.

Együttműködésre törekvő régiók

Dánia adóalapú egészségfinanszírozási rendszerében korábban az ország öt regionális hatósága döntött a gyógyszerek és technológiák befogadásáról. Ez az öt hatóság volt felelős a hozzájuk tartozó kórházak működtetéséért, beleértve a működési költségek és a gyógyszerár támogatás finanszírozását is. 2009-ben a régiók létrehoztak egy közös tanácsot azzal a céllal, hogy csökkenjenek a régiók közötti klinikai gyakorlatban tapasztalható, az alkalmazott irányelvek közötti eltérésekből eredő, különbségek; 2012-ben egy újabb közös szervezetet hoztak létre az új eljárások terápiás hasznosságának az elemzésére, és az új kezelési módszerek régiók általi adaptálásának a koordinálására.

2012 óta regionális szinten is folyamatosan nőttek a  költségek, különösen a gyógyszerek ára, s ez változtatásokat tett szükségessé. 2016-ban meg is született a döntés, és 2017-től megkezdte működését a Dán Gyógyszerügyi Tanács (Danish Medicines Council), amely átvette a régiók által korábban létrehozott két tanács szerepkörét, és azon túlnyúlóan egyéb feladatokat is szabályozott módon, nemzeti szinten tölt be.

2017: megalakul a Dán Gyógyszerügyi Tanács

A korábbi eljárástól eltérően az új döntéshozatali modell részeként a Dán Gyógyszerügyi Tanács – a titkárság és a szakértői bizottságok közreműködésével – elemzi a hatásosságot és az eredményességet és értékelést ad a kezelés költségeiről. A Dán Gyógyszerügyi Tanács munkája számos tekintetben a németországi egészségügy minőségével és hatékonyságával foglalkozó független, nonprofit intézet, az Institut für Qualität und Wirtschaftlichkeit im Gesundheitswesen (IQWiG) munkájához hasonló. Vannak azonban különbségek is. A Dán Gyógyszerügyi Tanács az érintettek (köztük a gyártók, a betegszervezetek, az egészségügyi és gyógyszerügyi hatóságok) széles körű bevonásával, ennek eredményeként a folyamat nagymértékű elfogadottságával végzi munkáját. Ez a széles alapokon nyugvó döntéshozatal és az ebből eredő legitimáció egyben nemzetközileg is figyelemre méltó újdonsága a dán modellnek.

Noha a tanács által meghozott döntéseket egyes régióknak nem kötelező átvenniük, és új evidenciák fényében lehetőség van a korábban meghozott döntések felülbírálatára, vitathatatlan, hogy a Dán Gyógyszerügyi Tanács létrehozása és munkája a transzparens, racionális és gyors döntéshozatali folyamat felé tett példaértékű lépés.

A terápiák befogadásával kapcsolatos döntések 7 alapelve Dániában

  1. Szakértők széles körű bevonása, szakmailag megalapozott döntések.
  2. Objektív kritériumokon nyugvó, független döntéshozatal.
  3. Geográfiai egyenlőség biztosítása.
  4. Átláthatóság – mind az befogadások, mind az elutasítások vonatkozásában nyilvánosságra hozott indoklás.
  5. Új, hatásos terápiák gyors bevezetése, hogy Dánia továbbra is az első országok között maradjon az igazolt terápiás haszonnal bíró gyógyszerek és módszerek bevezetésében.
  6. Gazdaságossági szempontok. Igazolt terápiás haszonnal rendelkező eljárásokat pusztán az árra hivatkozva nem szabad visszautasítani. A „standard” kezeléssé váló egészségügyi technológiák árának tükröznie kell a hozzáadott értéket, a jelenlegi standard terápiákkal összehasonlításban is.
  7. Hozzáférhetőség. A nagy és kis betegcsoportok számára egyaránt biztosítani kell a terápiás lehetőségekhez való hozzáférést, például a ritka betegségek kezeléséhez szükséges gyógyszereket, magas színvonalú eljárásokat is.

(Forrás: www.sciencedirect.com)

Comments are closed here.