HUNGAROMED 2019

Hungaromed 2019

Időpont:

2019. október 7. (hétfő) – 2019. október 9. (szerda)

Helyszín: Hungexpo – 1101 Budapest, Albertirsai út 10.

A táplálkozástudomány és az élelmiszeripar együttműködésében rejlő lehetőségek

2019. 10. 07.

Az új piaci szegmensek megszerzése, a piaci részesedés növelése és a kiskereskedelem által közvetített konkrét fogyasztói igények folyamatos innovációra késztetik az élelmiszeripart. Magyarországon a „kreatív jogalkotói szemlélet” újabb-és újabb okot és indokot szolgáltat a termékfejlesztésre, reformulációra. Az egészségfokúszú megközelítésre alapozott szemléletváltás kiváló lehetőséget teremt arra, hogy az ipar és a táplálkozástudományi szakemberek közötti kapcsolatrendszer újraéledjen. Vajon a kormány által támogatott élelmiszeripari szektor és ezen belül a kis-és középvállalatok rendelkeznek-e innovációs készséggel és képességgel, a fejlesztési-kutatási tevékenységük mennyire tervezett, vagy csak alkalomszerű? Felmerül a kérdés, hogy Magyarországon a különböző szektorokban mekkora az igény a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek iránt? A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének közös rendezvényén a tudomány szempontjából érdekes és aktuális kérdéseket bemutató plenáris ülés keretében, valamint szakmapolitikai kerekasztalbeszélgetés formájában igyekszünk körbejárni az élelmiszeripar és a táplálkozástudományi szakemberek „újjáéledő” kapcsolatában rejlő lehetőségeket.

9.00-9.10 KÖSZÖNTŐ – Kubányi Jolán, elnök, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

9.10-9.35 ÉLELMISZERIPARI STRATÉGIA – Dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, ITM

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tudástermelésre és -áramlásra, együttműködésre, valamint tudásfelhasználásra és vállalati innovációra épülő, a 2021 utáni fejlesztési időszakra szóló új nemzeti kutatási, fejlesztési stratégiát készít, amelynek része az élelmiszeripari stratégia is. Az előadás a kormány terveit, elképzeléseit mutatja be az ITM szemszögéből.

9.35-10.00 INNOVÁCIÓ AZ ÉLELMISZERFEJLESZTÉS TERÜLETÉN – dr. Friedrich László Ferenc, dékán, Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar

Világszerte a fogyasztók és a szabályozók is egyre nagyobb igényt (magas tápérték, funkcionalitás, kedvező érzékszervi jellemzők, csomagolás, biztonság stb.) támasztanak az élelmiszergyártók és kereskedők elé. Továbbá a szektorban tapasztalható éles gazdasági verseny is készteti a vállalkozásokat innovatív fejlesztések megvalósítására. E tendencia nem kerülte kis hazánkat sem. Az elmúlt években a hazai élelmiszeripari vállalkozások a szakképzői és kutatás-fejlesztési műhelyekkel való szoros együttműködésének köszönthetően számos innovatív terméket és technológiát dolgoztak ki. A kérdés: hogy is nézett/néz ki a hazai innovációs körkép az élelmiszerfejlesztés területén és merre felé tartunk?

10.00-10.25 FOODOME PROJEKT – Ruppert Péter, BARABÁSI LAB

A Barabási Albert László által vezetett új Foodome project célja, hogy nyomon kövesse az általunk fogyasztott ételeket teljes kémiai komplexitásukban, továbbá kvantitatív módszereket fejlesszen, hogy bemutathassa ezeknek a vegyületeknek az egészségünkre kifejtett hatását. Céluk, hogy túlmutassanak a táplálkozási kutatások metodológiai standardjaként alkalmazott “egy időben – egyfajta tápanyag” módszeren, és az adat- és a hálózattudomány eszközeit hatékonyan használva feltárják azt, hogy a táplálékunk teljes biokémiai palettája miként hat egészségünkre. A Foodome projektnek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy szoros mechanisztikai kapcsolatok legyenek kimutathatók a genomunk, a táplálékunk kémiai profilja és a jóllétünk között.

10.25-11.00 szünet

11.00-11.25 MEGTÉRÜLŐ BEFEKTETÉS? KLINIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÉLELMISZERFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN – Kiss-Tóth Bernadett, vezető dietetikus, Nestlé

A gyógyszeriparban a klinikai vizsgálatok célja egyrészt az adott készítmény klinikai, farmakológiai hatásainak feltárása, másrészt az adott hatóanyag felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiválasztódásának tanulmányozása, továbbá az előny/kockázat arányának igazolása. Mi a helyzet a klinikai vizsgálatokkal az élelmiszerek esetében, a fejlesztés során a tudományos megközelítésbe való befektetés megtérül vagy pusztán marketingstartégiát megalapozó kiadás?

11.25-11.50 MAKRO ÉS MIKROTÁPANYAGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE – Szűcs Zsuzsanna, MSc, dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

Miért hat másként a szervezetben az élelmiszer, mint annak egy bizonyos összetevője? Számolunk-e ezzel a terápiás ajánlások esetében – kérdések és válaszok az adott kérdéskör apropóján.

11.50-12.15 AROMAKEREKEK SZEREPE, JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZEREK ÉRZÉKSZERVI MINŐSÍTÉSÉBEN, TERMÉKFEJLESZTÉSÉBEN – dr. Kókai Zoltán, tanszékvezető, Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar

Az élelmiszerek egyik releváns minőségi paraméterét alkotják az érzékszervi jellemzők. Hazánkban évtizedekig szinte kizárólag csak a pontozásos bírálati módszerek voltak ismertek. Az elmúlt időszakban az iparág nemzetközi beágyazottságának és versenyképességének következtében megjelentek azok a minősítési módszerek, ahol az érzékszervi bírálók számára kulcsfontosságú egy adott termékcsoport jellemzőinek részletes ismerete. Ezeket a módszereket támogatják hatékonyan az aromakerekek (angolul flavour wheel), melyek általában kör alakban összegzik egy terméktípushoz kapcsolható érzékszervi jellemzők széles skáláját (íz, illat és aroma).

12.15-12.40 TÁPANYAGADATBÁZIS Dr. Sarkadi-Nagy Eszter, Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Magyarországon szükség lenne megújult, átdolgozott tápanyagadatbázisra, amely részben a szakemberek tevékenységéhez nélkülözhetetlen, másrészt a hatóságok számára is fontos a deklarált tápanyagtartalmak ellenőrzéséhez.

12.40-13.00 kérdések, felelet

13.00-14.00 Ebéd

14.00-15.30 SOKSZEMSZÖGBŐL – KEREKASZTALBESZÉLGETÉS

Bevezető előadás:

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTOK – JOGALKOTÓI LÉPÉSEK Prof. Dr. Vokó Zoltán, Egészségügyi Technológia Értékelő és Elemző Központ igazgató, Semmelweis Egyetem

Az elmúlt években a jogalkotó számos népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű betegség megelőzése miatt – az egészségesebb választék megteremtésére érdekében – innovációra „kényszerítette” az élelmiszeripart. Tulajdonképpen ez lehetőséget jelenthet az ipar és a tudomány közötti kapcsolatok újjáépítésére. Fontos azonban meghatározni, hogy eddig mit értünk el, és milyen további teendők várnak ránk?

A kerekasztalbeszélgetés résztvevői:

Moderátor: Kubányi Jolán, elnök, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

Résztvevők:

Dr. Friedrich László Ferenc, Dékán, Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar

Dr. Sarkadi-Nagy Eszter, Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Szőllősi Réka, ügyvezető igazgató, Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ)

Szűcs Zsuzsanna, főtitkár, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

Kiss-Tóth Bernadett, vezető dietetikus, Nestlé

dr. Vokó Zoltán, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék tanszékvezető, ELTE

Regisztráció: http://hungaromed.hu/hu/latogatoi-regisztracio    
Digitális egészségügy – 2019

 2019. 10. 07.

A világ összes tárolt adatának a 30% -a az egészségügyi szektorban keletkezik. Egyetlen ember évente közel 80 megabitnyi adatot generál a képalkotó eljárások során és az elektronikus orvosi nyilvántartási adatokban. Ez az adathalmaz egyértelmű klinikai és pénzügyi értékkel rendelkezik az egészségügyi ágazat számára. Az egészségügyi szektorban rendelkezésre álló hatalmas mennyiségű nyers adat értéke csak akkor realizálható, ha azt a mindennapi gyakorlatot formáló tudásanyaggá alakítják át. A világban ki, milyen stratégiát folytat, Magyarország hol tart a digitális adatvagyongazdálkodás terén? Hol tart a távdiagnosztika? Milyen kincsekre bukkanhatunk, ha tudatosan „bányászunk”? Érdemes figyelni a startup világot? Hogyan hat a mesterséges intelligencia a hazai munkaerőpiacra? – a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján a jelen szemüvegén át a jövőbe tekintünk.  

8.00-9.00 Regisztráció

  9.00-9.30 Köszöntő, megnyitó – Szabó Zoltán Attila, e-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos, EMMI  

9.30-10.00 Szegény gazdagok, gazdag szegények – dr. Szócska Miklós, dékán, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Semmelweis Egyetem

Az európai adatgazdaság értéke 300 milliárd eurót tesz ki, amely megfelelő jogalkotási és szakpolitikai intézkedések bevezetésével 2020-ra akár 739 milliárd euróra emelkedhet. Ez a magyar gazdaságra arányosítva 4,8 milliárd eurós potenciált feltételez, amely a hazai GDP 3,7 százaléka. Az adat a „nemzet lelke”, kiemelt érték. Az előadás során kiderül, jól sáfárkodunk-e a ránk bízott vagyonnal, megnézzük azt is, hogy hol tartanak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó „digitális államok”.  

10.00-10.30 Startup Ökoszisztéma Körkép – vonzó jövőkép vagy üres hype?  – Végh Bálint, Bognár Dániel, PwC Magyarország

Mit gondol 1000 megkérdezett startup ökoszisztéma szereplő? Merre tart a magyar startup világ? Egyre inkább vitathatatlan, hogy a startupok a modern, digitális gazdaság fontos mozgatórugói, hiszen számos forradalmi technológiai ötlet köszönhető ezeknek a cégeknek. Az INPUT Program és a PwC Magyarország Kft. közös kutatásában többek között azt boncolgatjuk, hogy mi motiválja a magyar startuppereket, és hogy gondolkodnak a hazai befektetők. Előadásunkból kiderül, hogy a nemzetközi mércéhez viszonyítva milyen területeken erősek a hazai startupperek, és milyen lehetőségei vannak egy nemzetközi piacokat célzó ötlettel rendelkező magyar csapatnak. Országos felmérésünkből kiderült, hogy hazánkban 5-ből 1 startup biotech, egészségügyi vagy élettudomány szektorba sorolható, így nem kérdés, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani rájuk a legfrissebb innovációk követésének érdekében.  

10.30-11.00 Kávészünet  

11.00-11.30 Értő szemek – Engi Csaba, Informatikai Vállalkozók Szövetsége

Az USA-ban tevékenykedő mintegy 6000 „adattudós” közül csak mindössze 180 dolgozik a kórházi és az egészségügyi területen, egyéb adat-gazdag ágazatokkal összehasonlításban is alulmarad ez az ágazat, a bank- és biztosítási szektorban mintegy 6-szor több, az információtechnológiában mintegy 18-szor több, míg az új, tisztán tudásalapú iparágban, a vezetői tanácsadásban 60-szor több adatelemzésre szakosodott szakembert alkalmaznak. Hogy áll ma Magyarország az adatfeldolgozó és -elemző szakemberek képzése terén?  

11.30-12.00 Kincs, ami van – egészségipari adatvagyon – Szabó Bálint, Állami Egészségügyi Ellátó Központ

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) folyamatosan gyarapodnak az adatok, az előadás keretében hallhatunk arról, hogy jelenleg miből gazdálkodunk, mi az, amit ma elérünk, mire használjuk. Az adattárház elemei folyamatosan bővülnek, nemzeti adatbázisok és adatkataszterek jönnek létre. Honnan indultunk, hová tartunk?  

12.00-12.30 Hogyan lesz a Big Databól Smart Data a finanszírozónál? – dr. Bidló Judit, főigazgató-helyettes, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő  

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő az elmúlt évek informatikai fejlesztéseinek köszönhetően sokkal „tisztább” képet lát a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer teljesítményéről. A finanszírozáshoz szükséges információkon túl az adatelemzésben rejlő lehetőségek nyomán egyre nagyobb az esélye annak, hogy a nem is olyan távoli jövőben az outcome mérésen alapuló támogatási rendszer jelentős részt képviseljen a finanszírozási rendszerben. Hogyan lesz a Big Databól Smart Data a finanszírozónál.  

12.30-13.30 Ebéd  

13.30-14.00 InnoHealth Datalake – Kuthy Antal, vezérigazgató, E-Group ICT Software Informatikai Zrt.

Az egészségügyben a hálózatos analitikai és adathasznosítási lehetőségek kiaknázását teszi lehetővé egy az E-Group és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma által megvalósítandó projekt, mely egy merőben új típusú innovatív megközelítést alkalmaz. Az adattó rendszer az adat-felhasználás és elemzés az ellátás vonatkozásában új területeket nyithat meg a gyógyítás és prevenció számára; a diagnosztika- és a terápia vonatkozásában új, köztük egészséggazdasági összefüggésekhez vezethet; az egészségügyi/ipari kutatás és innováció területein új szempontokra világíthat rá. A digitális adatok gyors elemzésével valós idejű döntéstámogató algoritmusok fejleszthetők, a projekt hat különféle terültre fókuszál. A hozzávetőleg két év múlva, 2021-ben záródó projekt sikeres megvalósítás esetén többek között eredményesebb lehet a traumás agykárosodást szenvedett betegek ellátása és javulhat az epilepsziával élők és migrénben szenvedők életminősége.  

14.00-14.30 Telemedicina: régi álmok válhatnak valóra – Hoffmann Zoltán, innovációs igazgató, Tigra Kft.

Magyarország egyik vezető informatikai projektje keretében egy olyan professzionális nemzeti telemedicinás ökoszisztéma kiépítése zajlik, mely azon túl, hogy megfelel az orvosszakmai kívánalmaknak/standardoknak alkalmas lesz a folyamatok hatékony támogatására, a fenntarthatóság (üzemeltetési, jogi és finanszírozási feltételek) biztosítására. A hamarosan felálló Telemedicina Módszertani Központ eredményeképpen Magyarországon az egészségügyi ellátás folyamatába szervesen illeszkedhet majd a telemedicina – ennek köszönhetően pedig kiiktathatóvá válnak a felesleges orvos-beteg találkozások. A szolgáltatási rendszer fejlesztése során – professzionális algoritmusoknak köszönhetően – fokozható lesz a terápiamenedzsment hatékonysága, továbbá a platform lehetőséget biztosít majd a távkonzíliumra is. A projekt az egészségügyben dolgozók régi álmainak beteljesedéséhez is hozzásegíthet – mi minden válhat valóra még?  

14.30-15.00 Felkészülni, vigyázz, rajt!  – Kozlovszky Miklós, megbízott kutatási dékánhelyettes, Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar

Digitális diagnosztikai eszközök mentén átalakul az egészségügyi ellátás modellje, gyógyítási folyamatának digitális nyomonkövetése jóval hatékonyabbá teheti az egészségügyet. Előadásunkban példák mentén mutatjuk be az átalakulóban lévő, a betegek és az orvosok együttműködési modelljét is átalakító, virtuális gondozási programokat, klinikai támogatást nyújtó szolgáltatásokat.  

15.00-15.30 MI vagyunk – Benczúr András, Mesterséges Intelligencia Koalíció

Már közel 200 tagja van az innovációs és technológiai miniszter által kezdeményezett Magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíciónak melynek célja, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén kerüljön az európai élvonalba, és váljon a nemzetközi MI közösség fontos tagjává. Az egy éve működő „MI Koalíció” teljesítményéről, a mesterséges intelligencia megoldások elterjedését támogató stratégia-alkotási, szabályozási és technológiai tevékenységéről hallhatnak információkat az érdeklődők.  

15.30-16.00 Átalakulóban – hogyan hat a mesterséges intelligencia a magyar munkaerőpiacra az elkövetkező évtizedben? – Riba Gábor és Kéri András, PwC Magyarország

A PwC globális módszertana alapján, magyar munkaerőpiaci adatok felhasználásával készült kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a mesterséges intelligencia ernyője alá tartozó digitális megoldások milyen hatással lesznek Magyarország jövőbeli munkaerőpiacára – figyelembe véve a hazai gazdaság összetételét, a foglalkoztatást és a munkaerő szociális szegmentációját. A kutatásban vizsgált négymillió munkavállaló közel 25%-a szembesülni fog a mesterséges intelligencia hatásával a 2030-as évekre. A hatás dinamikája a gazdaság ipari fókuszának köszönhetően hosszabb távon fog kicsúcsosodni. Ennek oka, hogy a termelésben kiemelten résztvevő iparágak mind foglalkozások, mind szociális értelemben olyan munkavállalókat alkalmaznak leginkább, akiknek a munkája nehezen automatizálható, azonban amint azzá válik, nagy arányban fognak az MI hatása alá kerülni. Előadásunkban bemutatjuk a tanulmány fő megállapításait, és felhívjuk a figyelmet az azonosított megelőző tevékenységek fontosságára – az állami és versenypiaci szektor részéről egyaránt.  

16.00-16.30 Bökkenő – dr. Zalai Péter, Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda

A modern technológiák – MI, távkonzultáció, telemedicina, stb… – fejlődése az orvostudomány területén is komoly kihívások elé állítja a jogalkotót. A jogi szabályozásnak kereteket kell szabnia a társadalmi szempontból előnyös és elfogadható, valamint a társadalmilag káros, és ezzel egyidejűleg tiltott fejlődési irányok vonatkozásában. A digitális egészségügyi megoldások forradalma kapcsán a jogi szempontból megoldhatatlannak tűnő kihívásokról, dilemmákról hallhatnak előadást.  

16.30 – 17.00. Kétarcú technológia: veszélyek és lehetőségek – dr. Palicz Tamás, Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgatóhelyettes, Semmelweis Egyetem

Napjaink informatikai fejlődése, az adatvagyon exponenciális növekedése, az Internet of Things térhódítása és a digitális technológiák elterjedtsége egy sor korábban megoldhatatlannak tűnő problémára választ ad. Ugyanakkor az előnyök mellett megjelentek a digitális jellegű veszélyek, időnként bűncselekmények is, amelyek egyre nagyobb teret hódítanak a világban. Olyan globális problémává vált a számítástechnikai bűnözés, hogy arra már nemcsak az egyes államoknak, de az egyes ágazatoknak és az egyénnek is reagálni kell.  

17.00 – Zárszó – dr. Szócska Miklós, dékán, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Semmelweis Egyetem  

Regisztráció: http://hungaromed.hu/hu/latogatoi-regisztracio  
Stratégia nap  

2019. 10. 08.  

„Hosszú távú stratégia nincs, csak a napi rutin, 0-24-ben…”   Mivel az ágazat hosszú távú stratégiája nem – vagy csak nagyon vázlatosan ismert –, vannak olyan helyezetek, mikor az intézményvezetők egy része úgy érezheti, felesleges saját kórházának, szakrendelőjének jövőképet rajzolnia. Pedig a stratégiaalkotás a jövőre való felkészülést szolgálja, beleértve a technológiai fejlődéshez és a lakossági elvárásokhoz való alkalmazkodást csakúgy, mint a jövő egészségügyi ellátásának proaktív alakítását is. Egy alaposan átgondolt terv választ adhat arra, hogyan kerüljünk ki előnyösen – a nem feltétlen általunk generált változásokból –, elősegítheti a rendszerezett, összehangolt működést, ami növeli a hatékonyságot.  Van-e stratégiánk? a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciája ezt a kérdést igyekszik körüljárni.    

9.00-9.05 Köszöntő – dr. Gaál Péter, elnök, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság  

9.05-9.25 Jövőkép-vezérelt stratégia – nemzetközi jó példák – dr. Szócska Miklós, dékán, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Semmelweis Egyetem  

9.25-9.45 Stratégiatervezés – az intézményfenntartó elvárásai – dr. Gondos Miklós, főigazgató, Állami Egészségügyi Ellátó Központ  

9.45-10.05 Stratégiatervezés a gyakorlatban – dr. Ficzere Andrea, elnök, Magyar Kórházszövetség  

10.05-10.25 Finanszírozási korlátok konzekvenciái a hozzáférésben – dr. Sinkó Eszter, alelnök, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság  

10.25-10.45 Az egészségügyi menedzserképzők szerepe és lehetősége az ellátórendszer hatékonyságának javulása érdekében – dr. Gaál Péter, elnök, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság  

10.45-11.05 Szervezetfejlesztésben rejlő lehetőségek az intézményi menedzsment kezében – dr. Cserháti Zoltán, Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ  

11.05-11.20 Kávészünet  

11.20- 12.00 Lufik – interaktív kerekasztalbeszélgetés

A beszélgetés moderátora: dr. Sinkó Eszter

  A rendelkezésünkre álló adatok alapján – egy pillanatnyi helyzetkép felvetítését követően – keressük azokat az összefüggéseket, beavatkozási pontok, melyeken keresztül egy három évtizedes probléma (vagyis az ellátórendszer reformjának végig vitele) orvosolhatóvá válik. Milyen típusú ismeretekre, tudásra, szemléletmódra lenne szükség a betegek betegbiztonságát garantáló ellátórendszer érdekében? Milyen idejétmúlt beidegződéseket, elavult ismereteket kell „elengednünk” ahhoz, hogy az ellátórendszerbe érkező fiatal, új típusú hozzáállást elváró fiatal szakembereket megtarthassuk? Egy intézményvezetőnek 2019-ben milyen, az egészségügyi menedzsment szempontjából hasznos és szükséges készségekre és képességekre van szüksége ahhoz, hogy sikerre vigye intézményét? Hogy és mi alapján válogassa a csapatának tagjait? Melyek azok a munkavállalói készségeket, vagyis azok az úgynevezett soft skill-ek és a „szakmai felkészültségen kívüli munkavállalói készségek” amelyek jelenleg a legfontosabbak a munkaadók számára?  Az interaktív kerekasztalbeszélgetés során a konferencia hallgatói aktív részesévé válnak a párbeszédnek.

Résztvevők:

dr. Gondos Miklós, főigazgató, Állami Egészségügyi Ellátó Központ

dr. Ficzere Andrea, elnök, Magyar Kórházszövetség

dr. Badacsonyi Szabolcs, elnök-helyettes, Magyar Kórházszövetség

dr. Gaál Péter, elnök, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság

dr. Szócska Miklós, dékán, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Semmelweis Egyetem

dr. Cserháti Zoltán, Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ  

12.00-12.45 Ebéd  

12.45-13.10 Valóság és lehetőség: hogyan hasznosulnak a meglévő egészségügyi adatok az egészségpolitikai intézkedések előkészítése során?  – Szabó Bálint, főosztályvezető, Állami Egészségügyi Ellátó Központ  

13.10-13.35 Valóság és lehetőség: hogyan hasznosulnak a meglévő egészségügyi adatok finanszírozónál? – Kiss Zsolt, főigazgató, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő  

13.35-14.00 Intézményi adatstratégia – a tervezés szempontjai – dr. Schiszler István, egészségügyi menedzser  

14.00-14.25 A szakmai döntéshozatalt támogató IVD diagnosztika stratégiai szempontjainak tervezése és szervezése ­ – prof. dr. Kovács L. Gábor, Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság  

14.25-15.30 A jövő elkezdődött – kerekasztalbeszélgetés Moderátor: dr. Schiszler István  

Miközben a szomszédban, bécsi szuperkórház, a Krankenhaus Nord a legmodernebb technológiával felvértezve várja a betegeket, az itthoni helyzet sokféle szempontól aggasztó. A technológia itt dörömböl az ajtónkon, kinyitjuk-e a kapukat, vagy csak kukucskálunk a kémlelőnyíláson? Kérdések, melyekre keresnénk a választ: mit kezd ma, mit kezdhetne a jövőben egy orvos a medikai szoftverekben rendelkezésére álló áttekinthetetlen mennyiségű adattal?  Hogyan támogathatja az orvosi döntéseket, milyen lesz a jövő HIS rendszere? Hogyan, miként járulhatnak hozzá a kórházak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekhez? Hogyan épül be a technológiai a kórházi informatikai rendszerekbe és az EESZT-be? Tudjuk, hogy milyen újfajta képességek, skilleket igényel a digitális transzformáció?

  A kerekasztalbeszélgetés résztvevői:

dr. Kiss Zsolt, főigazgató, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

Szabó Bálint, főosztályvezető, Állami Egészségügyi Ellátó Központ

dr. Szócska Miklós, dékán, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Semmelweis Egyetem

dr. Ficzere Andrea, elnök, Magyar Kórházszövetség

prof. dr. Kovács L. Gábor, Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság

HIS rendszer szolgáltató

Szakértők

15.30 – Zárszó – dr. Gaál Péter, elnök, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság

Regisztráció: http://hungaromed.hu/hu/latogatoi-regisztracio
A regisztrációs felület az alábbi linken érhető el: http://hungaromed.hu/hu/latogatoi-regisztracio