Alapszabály

A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT TÁRSASÁG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

  1. Az egyesület neve: Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság
  1. Az egyesület rövidített elnevezése: MEMT
  1. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Healthcare Management Association
  1. Az egyesület székhelye: 1201 Budapest, Ady Endre utca 206.

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

  1. Az egyesület célja:

A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság célja, hogy fejlessze az egészségügyi szervezetek és az egészségügyi rendszer menedzsmentjének magyarországi gyakorlatát.

Ennek érdekében összehangolja a magyar egészségügyi menedzserek közösségének tudományos és szakmai tevékenységét.

  1. Az egyesület tevékenysége:
  1. A fenti célt a Társaság az alábbi tevékenységekkel kívánja elérni:
    1. rendszeres szakmai találkozók szervezése;
    2. hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon való részvétel, azok szervezése;
  • információs anyagok, szakmai kiadványok összeállítása, megjelentetése és terjesztése;
  1. oktatási és tudományos programokon való részvétel támogatása;
  2. oktatási programok és oktatási szervezetek akkreditációs rendszerének kidolgozása;
  3. hozzájárulás oktatási programok minősítéséhez;
  • hozzájárulás az egészségügyi és orvosmenedzserek karrierútjával kapcsolatos kérdések rendezéséhez;
  • hazai és nemzetközi kapcsolatépítés, kapcsolattartás, ezen belül társszervezetekkel, kamarákkal, külföldi és hazai kollégákkal, a hazai egészségügyi menedzserképző műhelyekkel;
  1. oktatási, oktatás szervezési tevékenységek végzése;
  2. kutatások, elemzések végzése;
  3. tanácsadói tevékenység végzése;
  • egyéb kapcsolódó tevékenységek.
  1. A Társaság szakterületén felkérésre véleményt nyilvánít minden, az egészségügyi menedzsment területét érintő kérdésről, különösen:
    1. az egészségügyi szervezeteket illetve az egészségügyi rendszert érintő szakmai koncepciókról;
    2. az oktatási kérdésekről;
  • az oktatóhelyek akkreditációs feltételeiről;
  1. a szakmai továbbképzés tanfolyamainak kreditértékéről;
  2. a szakmai felügyelet szervezeti és működési feltételeiről;
  3. az egészségügy finanszírozási rendszeréről, az alkalmazott eljárásokat és az egészségügyi szervezeteket érintő gazdasági kérdésekről;
  • az egészségügyi és orvosmenedzserek karrierútjával kapcsolatos kérdésekről;
  • az egészségügyi menedzserképzés, szakképzés és továbbképzés szakmai követelményeiről és rendszeréről;
  1. ezenkívül minden olyan kérdésről, ahol az egészségügyi menedzserképzés graduális vagy posztgraduális képzés részeként megjelenik.

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

  1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

Tagdíj

  1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét a közgyűlés minden évben az első éves rendes közgyűlésen határozza meg. A tagdíj összege a megalakuláskor 3000.- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kell megfizetni. Ezt követően a tagdíjat legkésőbb annak megállapításáról hozott döntés meghozatalának napját követő 30. napig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

         Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

  1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzéseivel egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

Szeretnénk olyan lehetőséget ahol a tagdíj befizetésével “pártóló” tagságot adunk ki. Ezen tagok jogai korlátozottak a közgyűlésbe nem kapnak meghívást azonban minden rendezvényen részt vehetnek.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

  1. Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki felvételét az egyesület két alapító tagjának ajánlásával belépési nyilatkozatban kéri, és akit az egyesület elnöksége a tagok sorába felvesz. A tagság feltétele, hogy a tag az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállaljon az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:
    1. A tag kilépésével.
    2. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
    3. A tag kizárásával.
  1. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
  1. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

         Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

  1. Az egyesület tagja jogosult:
    1. az egyesület tevékenységében részt venni;
    2. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;
    3. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
    4. az egyesület irataiba betekintetni;
    5. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

         A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

 A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

  1. Az egyesület tagja:
    1. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
    2. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
    3. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
    4. Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

Az egyesület szervei

  1. Az egyesület szervei:
    1. Közgyűlés
    2. Elnökség

A Közgyűlés

  1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
  1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
    1. az alapszabály módosítása;
    2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
    3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
    4. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
    5. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
    6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
    7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
    8. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
    9. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
  1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
  1. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

          A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

     Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

  1. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
    1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
    2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
    3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

  1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok ötven százaléka + 1 fő (50 %+ 1 fő) jelen van. Abban az esetben, ha a közgyűlés megnyitásakor határozatképes, a szavazati joggal rendelkező jelenlévő tagok megtarthatják a közgyűlést, függetlenül attól, hogy a határozatképesség a közgyűlés teljes időtartama alatt fennáll-e. Amennyiben a közgyűlés megnyitásakor nem határozatképes, a közgyűlést el kell napolni, a megismételt közgyűlést azonos napirenddel az eredeti közgyűlés megnyitásától számított legalább negyed (0,25), legfeljebb hetvenkét (72) óra elteltével kell megkezdeni. A megismételt közgyűlés – függetlenül a megjelent tagok számától – határozatképes.
  1. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
  1. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
  1. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  1. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  1. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon.

.

Elnökség

  1. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  1. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 év határozott időtartamra.
  1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
    1. a megbízás időtartamának lejártával;
    2. visszahívással;
    3. lemondással;
    4. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
    5. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
    6. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  1. Az egyesület vezető tisztségviselői:

          Az egyesület elnöke:

          Dr. Gaál Péter (anyja neve: Haris Judit; lakhely: 1201 Budapest, Ady Endre utca 206.)

Az egyesület tiszteletbeli elnöke:

Dr. Réthelyi Miklós

Az egyesület tiszteletbeli elnöke nem tagja az elnökségnek, tisztsége tiszteletbeli, ügyvezetéssel kapcsolatos feladatokat nem lát el.

          Az egyesület elnökhelyettesei:

          Dr. Zimányiné dr. Sinkó Eszter (anyja neve: Hegedűs Éva, lakhely: 2045 Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 103.)

          Dr. Belicza Éva (anyja neve: Varga Éva; lakhely: 1021 Budapest, Tárogató u. 60.)

          Az egyesület elnökségének ifjúsági tagja (az egyesület ifjúsági ügyekkel foglalkozó alelnöke):

Joó Tamás (anyja neve: Riedl Nóra; lakhely: 2040 Budaörs, Szivárvány u. 20.)

          Az egyesület titkára (nem egyesületi tag):

Kalcsó Györgyi (anyja neve: Kollár Mária; lakhely: 2173 Kartal, Hunyadi János utca 15.)

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

A Ptk. 3:79. § (3) bekezdésének megfelelően az egyesület vezető tisztségviselőit az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály azonban felhatalmazást ad arra, hogy a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

  1. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
    1. az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
    2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
    3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
    4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
    5. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
    6. az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
    7. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
    8. a tagság nyilvántartása;
    9. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
    10. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
    11. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
    12. a tag felvételéről való döntés;
    13. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
  1. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon.

         Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

  1. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
  1. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
    1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  1. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

  1. Záradék

Alulírott Dr. Gaál Péter elnök igazolom, hogy jelen okirat szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.