Medicina Fórum – az Egészségügy Konferenciája Nemzeti egészségügyi programok – Katasztrófa medicina – A gyógyítás finanszírozása

Medicina Fórum – az Egészségügy Konferenciája
Nemzeti egészségügyi programok – Katasztrófa medicina –
A gyógyítás finanszírozása

Időpont: 2018. október 12. Helyszín: HUNGAROMED Kiállítás és Konferencia (Hungexpo – 1101 Budapest, Albertirsai út 10.)

 

Kedves Látogatónk!

Új projektet találnak a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) honlapját felkeresők 2018. szeptember 1-től. Az egyesület honlapján hirdetjük meg ugyanis elsőként az idei, immár negyvenedik alkalommal megrendezendő Medicina konferenciát. A konferenciát menedzselő Medicina Fórum és a MEMT ugyanis stratégiai együttműködést kötött az egészségügy szolgálatára.

A húsz éve útjára bocsátott Medicina konferencia most is, csakúgy, mint az elmúlt két évtizedben továbbra is méltó helyet kíván nyújtani az egészségügy összes szereplőjének. Egységes egészként kezelve és tisztelve az ágazat irányítóit, a gyógyítókat, az egészségügy háttérintézményeit, a szakmai szervezeteket, a kamarákat, az egészségipart, a betegek fórumait, az egészségükért tenni akaró embereket, szakmai fórumainkon lehetőséget kínálunk a vélemények kifejtésére és a jövőt formáló kritikák számára.

Együttműködve a Magyar Kórházszövetséggel (MKSZ), tartalmas, a jelent bemutató és a jövőt tervező, mindannyiunk életét befolyásoló előadásokkal, kerekasztal fórumokkal várjuk Önöket az őszi Medicina konferenciánkon.

A MEMT, az MKSZ és a Medicina Fórum partnere a Hungexpo, amelynek vezetése úgy döntött, hogy a nemzetgazdaság többi ágazata mellett terepet kínál az egészségügynek is. Ezért az idén, első alkalommal megrendezi a HUNGAROMED Egészségügyi és Orvostechnológiai Kiállítást és Konferenciát. A három napos, izgalmas eseményekkel tarkított rendezvény október 11. és 13. között lesz a Hungexpo területén, amelynek második napján tartjuk meg a negyvenedik Medicina konferenciát.

Bízom abban, hogy a régi jó ismerősök mellett, az új felállásban és az új helyszínen új barátokra is lelhetünk.

Várjuk Önöket szeretettel!

 

Nógrádi Tóth Erzsébet

egészségügyi újságíró, a Medicina Fórum alapító főszerkesztője

 
 
Angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk!
Program:
08.15–09.00 Regisztráció
A konferencia moderátorai:
Nógrádi Tóth Erzsébet projektigazgató (Medicina Fórum)
Prof. Dr. Boncz Imre intézetigazgató (Pécsi Tudományegyetem)
09.00 – 09.10 Kiállítás megnyitó
09.10 – 10.15 A magyar egészségügy
Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter (EMMI)
Ganczer Gábor vezérigazgató (Hungexpo)
Köszöntő:
Nógrádi Tóth Erzsébet
Kerekasztal beszélgetés az Országos Intézetek öt Nemzeti Egészségprogramjáról, a Nemzeti Népegészségügyi Programról
Résztvevők: Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter (EMMI)
Prof. Dr. Polgár Csaba mb. főigazgató (Országos Onkológiai Intézet)
Prof. Dr. Poór Gyula főigazgató (Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet)
Prof. Dr. Andréka Péter mb. főigazgató (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet)
Dr. Németh Attila főigazgató (Nyírő Gyula Kórház - Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet)
Dr. Fekete Ferenc mb. főigazgató (Heim Pál Gyermekkórház)
Dr. Pogány Gábor elnök (Nemzeti Betegfórum)
10.15 – 10.35 A katasztrófa medicina kihívásai az orvosképzésben
Prof. Dr. Gál János egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem Honvéd-, Katasztrófa-és Rendvédelmi Orvostan tanszéki csoport)
10.35 – 10.55 Katasztrófák menedzselésének új megközelítése a NATO-ban
Dr. Kopcsó István PhD. orvos dandártábornok (MH Egészségügyi Főnök)
10.55 – 11.15 A migráció rendvédelmi szempontú kihívásai
Dr. Torma Albert ezredes, tisztifőorvos (Belügyminisztérium)
11.15 – 11.45 Kérdések és válaszok
11.45 – 12.15 Kávészünet
12.15 – 12.35 A központi és az egészségügy 2019. évi költségvetése, az ágazat várható kilátásai
Banai Péter Benő költségvetésért felelős államtitkár (Pénzügyminisztérium)
12.35 – 12.55 Az egészségügy finanszírozása
Kiss Zsolt mb. főigazgató-helyettes (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő)
12.55 – 13.05 Az EIT Health szerepvállalása az egészségügyi innovációs térben
Fürjes Balázs regionális igazgató (EIT Health Innostars)
13.05 – 13.20 Innováció a képalkotó diagnosztikában
Varga Károly (Siemens Healthineers)
13.20 – 13.35 A mesterséges intelligencia lehetőségei a jelen és a jövő orvoslásában
Dr. Birgi Tamersoy research scientist
13.35 – 13.50 Kérdések és válaszok
13.50 – 14.10 Kávészünet
Magyar Kórházszövetség szekciója
Moderátor: Dr. Velkey György elnökhelyettes (Magyar Kórházszövetség)
Nógrádi Tóth Erzsébet projektigazgató (Medicina Fórum)
14.10 – 14.25 Gyógyszerészek a betegágy mellett – bővülő gyógyszerészi kompetenciák a közvetlen fekvőbeteg-ellátásban
Hankó Balázs rektorhelyettes (Semmelweis Egyetem, Budapest)
14.25 – 14.40 Rizikó „házon belül” – gyógyszerelési eljárásrendekhez kapcsolt kockázatok kvantitatív elemzése
Dr. Richter Katalin főgyógyszerész (Szent Borbála Kórház, Tatabánya)
14.40 – 14.55 A gyógyszerhamisításon túl – az egyedi dobozazonosító rendszer kórházi implementációja
Dr. Süle András főgyógyszerész (Péterfy Kórház- Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet, Budapest)
14.55 – 16.15 Kerekasztal beszélgetés
Résztvevők:
Bidló Judit (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő)
Hankó Balázs rektorhelyettes
Dr. Richter Katalin főgyógyszerész
Dr. Süle András főgyógyszerész
Csató András elnök (ETOSZ)
Hornyák László társelnök (Orvostechnikai Szövetség)
Bogsch Erik elnök (Richter Gedeon Nyrt.)
16.15 – 16.45 Kérdések - válaszok
16.45 – 17.00 A konferencia zárása
Dr. Velkey György
 
Konferencia részvételi díja: 30.000 HUF + ÁFA/fő
Visszatérő vendégeinknek: 25.000 HUF + ÁFA/fő

A konferencia támogatói:

Főtámogató:
Fővédnök:
Kiemelt támogatók:
Támogatók:

Az egészségügy nem csak az ágazat belügye

Vajon irreális az emberek egészségügyi ellátással szemben támasztott elvárása, az ágazat GDP-részesedésének növelése? Aligha, hiszen a magyarok egészségi állapota és kedvezőtlen korösszetétele miatt a közkiadások mintegy felét a gyógyszerekre és a gyógyítást szolgáló technológiákra fordítja az egészségbiztosító. És mégis nagy az elégedetlenség, különösen a fekvőbeteg-ellátásban. Ez változásért kiált.
Nemcsak szükséges, de a nemzetgazdaság jelen állása szerint lehetséges is az egészségügy költségvetésének folyamatos növelése. Ezzel együtt ideje véget vetni a köz- és a magánegészségügyi ellátás szféráiban zajló káosznak, az érdekek tiszteletben tartása mentén transzparens mederbe terelni a pénzforrások útját. Mint minden kormányváltáskor, az idei választásokat követően is felcsillant a remény, hátha az őt megillető elbírálás alá kerül végre az egészségügy. Az új összetételű kormányban – ha nem is önálló egészségügyi minisztériumot irányítóként – klinikus orvos képviseli a humántárcát és ugyancsak klinikus orvos irányítja az ágazatért felelős államtitkárságot. Nagy az elvárás velük szemben. A betegek jobb minőségű ellátást, a még egészséges emberek megfelelő iránymutatást, az egészségügyi dolgozók a munkakörülményeik és fizetésük javítását várják tőlük és azt, hogy érdekeiket határozottan képviseljék a kormányban. Az egészségügy nem csak az ágazat belügye. Nemzeti érdek.
Nem nehéz belátni, hogy az egészséges humánerőforrás a nemzetgazdaság motorja, nélküle nincs gazdasági növekedés. Az egészséggazdaság ma a bruttó hazai termék 12,5 százalékát adja, amit a kormány 2020-ig 15 százalékra kíván növelni. A cél nem kisebb, mint az, hogy Magyarország Európa egyik meghatározó orvosi biotechnológiai központjává és digitális egészségügyi nagyhatalommá váljon. Ám a célok megvalósulása lehetetlen a gazdaságért és a pénzügyekért, az innovációért, valamint az egészségügyért felelős tárcák szimbiózisa nélkül.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője első ténykedései között a Nemzeti Népegészségügyi Program megalkotását tartotta fontosnak. Bizonyára erre a programra épül majd az ágazat kormányokon átívelő, a szolidaritás elvét megőrző szakmapolitikai koncepciója, a hosszú évek óta beharangozott racionális intézményszerkezet kialakítása. Mindezek mellett azonban senkire sem hárítható át az egyes ember felelőssége a saját egészségének megóvásában. Sokszor nekirugaszkodott már az aktuálisan regnáló kormányzat az ágazat rendbetételéhez. Ám a nagyívű tervek rendre megtorpantak. Ideje lenne belátni, hogy a társadalmi-gazdasági környezet rohamos változásához csak a társadalom támogatását magáénak tudó egészségügy képes alkalmazkodni.

 

TOP 200 NEAK-finanszírozott egészségügyi szolgáltató
TOP 25 vállalkozás
TOP 25 NEAK-finanszírozott aktív fekvőbeteg-szakellátó intézmény
TOP 200 NEAK-finanszírozott egészségügyi szolgáltató

A 40. MEDICINA KONFERENCIÁRÓL

Szemléletváltás szükséges az egészségügyben

Prof. Dr. Boncz Imre, Nógrádi Tóth Erzsébet, Dr. Fekete Ferenc, Dr. Németh Attila, Prof. Dr. Kásler Miklós, Prof. Dr. Polgár Csaba, Prof. Dr. Poór Gyula, Prof. Dr. Andréka Péter, Dr. Pogány Gábor (DSC_3333)

(Fotó:????)Ide a fotós neve kellene!

Az egészségügy előtt álló feladatokról, az ágazat struktúrájának átalakításáról, az öt nemzeti egészségprogramról tartott bevezető előadást a 40. Medicina konferencián Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Az október 12-én, az első Hungaromed kiállításon rendezett konferencia 260 résztvevője bepillantást kapott a hazai katasztrófa medicina előtt álló feladatokról. A Pénzügyminisztérium államtitkára megfontolásra javasolta az eredményességet jobban preferáló finanszírozást, a NEAK új főigazgatója pedig úgy véli, hogy a jelenlegi fix- és teljesítményfinanszírozás mellett egyre inkább teret nyer egy minőség- és eredményalapú rendszer. A konferencia délelőtti kerekasztal beszélgetésében részt vevő öt országos intézet főigazgatója a népegészségügyi programot vette górcső alá. A délutáni szekcióban a NEAK főigazgató-helyettese a gyógyító intézményekben dolgozó főgyógyszerészekkel és az ipar képviselőivel pedig a gyógyszerekkel- és orvostechnológiai eszközökkel kapcsolatos teendőket vitatta meg.  

A MINISZTER TERVEI

Prof. Dr. Kásler Miklós

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) minisztere azzal kezdte bevezetőjét, hogy szemléletváltásra van a szükség az egészségügyben, amelynek alapja a betegségek megelőzése, az alapellátás összekapcsolása a sürgősségi ellátó rendszerrel, amelyhez megfelelő eszközfejlesztésre van szükség. Kásler Miklós elmondta azt is, hogy a közelmúltban megalkotott miniszteri rendelettel a kórházi fertőzéseket felére, de legalább 30-40 százalékkal lehet csökkenteni. Az alapellátásról szólva kifejtette, hogy annak rendbetétele szorosan összefügg a sürgősségi rendszerrel. Bejelentette, hogy heteken belül a kormány elé kerül az alapellátással kapcsolatos előterjesztés, amelynek egyik célja, hogy megszűnjön az a törvényi előírás, amely lehetetlenné teszi, hogy az egyéb szakvizsgájával rendelkező orvosok háziorvosi feladatokat lássanak el. 

Kitért arra is: lényeges, hogy rendszerszintűvé váljon a háziorvos és a sürgősségi ellátó kórház közötti elektronikus összeköttetés. A sürgősségi ellátásban orvos végzettségű diszpécsereket kellene alkalmazni, akik célirányosan irányíthatnák a betegeket a megfelelő szakellátó helyre. Így a sürgősségi várakozás 1-2 órára szűkíthető.

A népegészségügyi programokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: a legfontosabb, hogy javuljon az emberek egészségben eltöltött éveinek száma, ami az életmód és életkörülmények függvénye is. Ezért az öt, leggyakrabban előforduló betegség megelőzését és gyógyítását szolgáló programban nagy jelentőséget tulajdonítanak az egészséges életmódra nevelésnek, amelyet már az óvodában el kell kezdeni. A konferencia kerekasztal szekciójában az öt nemzeti programot kidolgozó országos intézet vezetője is kifejtette a véleményét. Valamennyien hangsúlyozták az egészségügyi alapellátás megerősítésének fontosságát, a háziorvosok kompetenciáinak növelését.

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK – ORSZÁGOS INTÉZETEK

Dr. Fekete Ferenc (img_2510)

A Heim Pál Gyermekkórház megbízott főigazgatója elmondta, hogy tovább kellene csökkenteni a koraszülések számát, mivel az számos betegség kialakulását vetíti előre. Fekete Ferenc szerint ezért a gyermek egészségügyi programban a várandósság is komoly hangsúlyt kap. Szerinte rendkívül jó a hazai gyermek-alapellátás, ahol gyermekgyógyász szakvizsgával rendelkező orvosok dolgoznak, és pozitívumként kiemelte a hungarikumnak számító védőnői rendszert, amelyben közel négyezren dolgoznak.

Dr. Németh Attila (img_2418)

A Nyírő Gyula Kórház-Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója szerint azért van szükség a mentális zavarok megelőzésének és ellátásának programjára, mert a lakosság 30 százaléka valamilyen mentális zavarral küzd. Németh Attila úgy véli, az alapellátásban dolgozó orvosok egyharmada nyitott a pszichiátriai betegek kezelésére, másik egyharmaduk pedig motiválható lehet erre. A licenc-et szerző háziorvosok a betegek 75 százalékát el tudnák látni a praxisokban, és a klinikai szakpszichológusokat is be lehetne vonni a betegek ellátásába.

Prof. Dr. Polgár Csaba (img_2420)

Az Országos Onkológiai Intézet megbízott főigazgatója elmondta, hogy a nemzeti rákellenes program 2030-ig határozza meg a feladatokat. Polgár Csaba elmondta, hogy a fő célkitűzésük a daganatos megbetegedések halálozási arányának tíz százalékos csökkentése. Ez nem egyszerű, hiszen a daganatos megbetegedések előfordulási gyakorisága világszerte, így Magyarországon is emelkedik. Az elmúlt időszak statisztikái azt mutatják azonban, hogy ma már 9-10 százalékkal több rákbeteg gyógyul meg, mint tíz évvel korábban, ám ezzel nem lehetünk elégedettek. Polgár Csaba úgy véli, Kásler Miklós személye a garancia arra, hogy a rákellenes program végre valóban megvalósulhat.

 Prof. Dr. Poór Gyula (img_2443)

Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főigazgatója szerint több százezer ember él valamilyen mozgásszervi megbetegedéssel, ami kihat a munkavállalásra és az életminőségre. Poór Gyula leszögezte: nem gerontológiai programot állítottak össze, hiszen a mozgásszervi betegségek nem csak az idős kor velejárói. Hangsúlyozta azt is, hogy már az óvodában meg kell kezdeni az egészséges testmozgásra nevelő munkát, amelynek eredménye egy fizikailag terhelhető, egészséges és aktív generáció felnövekedése lehet. Kitérve az alapellátásra úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a háziorvosok érdemben tudjanak részt venni a nemzeti program megvalósításában, tisztázni kell a kompetenciákat.

Prof. Dr. Andréka Péter (img_2468)

A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója a kardiológiai betegségekkel kapcsolatos programról beszélt. Andréka Péter szerint a kardiológia területén olyan ellátórendszert kell működtetni, amelyben bizonyos ellátásokat kisebb központokba szerveznének az országban, de például a gyermek-szívsebészeti eseteket érdemes egy nagyobb centrumban ellátni. Úgy fogalmazott, tisztában vannak azzal, hogy számos háziorvos hiányzik az alapellátásból, pedig a stabil állapotban lévő szív- és érbetegek ellátásában a háziorvosok sokat segíthetnének. Az alapellátásban elvégzett preventív és gondozási feladatok tehermentesíthetnék a kardiológiai ambulanciákat és a kórházakat. Szerinte az orvosok mellett mindebben a szakdolgozóknak is nagyobb szerepet lehetne adni az alapellátásban, amennyiben biztosítanák számukra az ehhez szükséges kompetenciaköröket.

Dr. Pogány Gábor (img_2480)

A Nemzeti Betegfórum elnöke szerint az öt nemzeti egészségprogramban megfogalmazott célok megvalósulása érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériumnak a többi tárcával együtt kell működnie. Pogány Gábor ehhez felajánlotta a betegszervezetek segítségét is.

KATASZTRÓFA MEDICINA

Prof. Dr. Gál János (img_2534)

A délelőtti programban kapott helyet a katasztrófa medicina kérdésköre. Időszerűségét az adja, hogy a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikáján megalakult a Honvéd-, Katasztrófa- és Rendvédelmi Orvostan tanszéki csoport, amelynek vezetője, Gál János tanszékvezető. Az orvosképzésben is kiemelt szerepe van a katasztrófa medicinának, amely a békekörülmények között bekövetkező rendkívüli helyzetek kezelésére készíti föl a szakembereket, megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel. A katasztrófa orvostan önálló diszciplína, amely a sürgősségi-, a traumatológiai- az intenzív ellátást foglalja magába.

A SE Biztonságtechnikai Igazgatóság által is oktatott tantárgy 3. évfolyam hallgatóinak.

A 4. évfolyam hallgatói részére kötelező tantárgyként oktatják annak belgyógyászati és sebészeti ismereteit.  A 6. évfolyamon a hallgatók Mentőtiszt-III képzésben részesülnek. A 2017/2018-as évtől a Fogorvostudományi Karon is oktatják az Általános Orvostudományi Karral megegyezően, mindkét karon magyar, angol és német nyelven. A magyar hallgatók maximális létszáma kurzusonként 210, az angol hallgatók maximális létszáma: 130, a német hallgatóké maximális 75 fő.

Dr. Kopcsó István

A Magyar Honvédség egészségügyi főnöke tények ismertetésével kezdte az előadását. Kopcsó István orvos, dandártábornoktól megtudtuk, hogy az utóbbi 50 évben 10 ezer dokumentált katasztrófa 5 milliárd embert sújtott. Drámaian emelkednek a gazdasági károk és a biztonsági kockázat, amelyben az egészségügy majdnem mindig érintett. A dandártábornok a katasztrófák kezelésének olyan komplex stratégiájáról beszélt, amely a katonaságtól indult ki és gyakorlatilag minden fajta katasztrófa kezelésére - beleértve a konfliktusokat és a háborúkat is - alkalmas. Szólt a NATO-val kapcsolatos kérdésekről is. Mint mondta, a szövetség abból indul ki, hogy egy nemzet esetében nem elsősorban az az érdekes, hogy önmagában milyen erős a honvédsége, vagy milyen az egészségügy helyzete, hanem, hogy mire képes a nemzet összességében. Hogyan képes egy akármilyen csapásnak ellenállni, a kárt felszámolni, a bajból kilábalni, megújulni, amiben a civileknek is jelentős a szerepe. Az össznemzeti reziliencia (regenerálódás, megújulási képesség) a civil szféra felkészültségi szintjének emelésén keresztül érhető el vagy fokozható a katonaság hathatós támogatásával és közreműködésével.

Dr. Torma Albert (img_2592)

A Belügyminisztérium tisztifőorvosa ugyancsak aktuális témáról, a migráció rendvédelmi szempontú kihívásairól beszélt. Torma Albert ezredes kiemelte a menekültek egészségügyi ellátásának megszervezését, a megfelelő gyógyszerekkel történő ellátatását. Lényeges, hogy időben felismerjék az esetleges fertőző betegségeket, és szükség szerint elkülönítsék az a beteg menekülteket. Ám nagyon fontos a menekülteket ellátó személyzet védelme. Őket megfelelő védőoltásokkal, védőfelszerelésekkel kell ellátni, ám pszichológiailag is fel kell készíteni őket, hiszen a menekültek szokásai, életmódja teljesen eltér a nálunk szokásostól. Elmondta, hogy a menekültek szűrése sok esetben nehézkes, mert nem hajlandók együttműködni. Sok esetben – az irataik hiánya miatt – nehéz meghatározni az életkorukat.

PÉNZFORRÁSOK – FINANSZÍROZÁS

Banai Péter Benő (img_2698)

A Pénzügyminisztérium az egészségügy helyzetét az ország versenyképessége szempontjából tartja kulcskérdésnek, ezért fontos, hogy miként javítható a lakosság egészségi állapota – mondta Banai Péter Benő. A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint az elmúlt időszakban ugyan javult a születéskor várható élettartam és nőtt az egészségben eltöltött életévek száma, csak így tartható fenn a 3,6 százalékos átlagos gazdasági növekedés. Elengedhetetlen tehát a népegészségügyi helyzet javítása. Górcső alá kell venni a jelenlegi finanszírozási struktúra, ám ez nem mentesíti az egyes intézményeket a racionális gazdálkodás követelménye alól. A köz- és magánkiadások aránya az OECD-ben szerepelő államokhoz képest  nálunk alacsonyabb (GDP arányos közkiadás 2016-ban 5,2, a  magánkiadás 2,4%), ám ez nem magyarázat a kedvezőtlen egészségügyi mutatókra. Elmondta azt is, hogy jövőre 191 milliárddal jut több az egészségügyre (69,4 milliárdos plusz a gyógyító-megelőző kasszába, 24,9 milliárddal több a gyógyszerek, s 6,7 milliárddal a gyógyászati segédeszközök támogatására, de emelkedik a pénzügyi ellátások kerete is 19,2 milliárddal).  40 milliárd jut a közszolgáltatók fejlesztésére, a keret egészségügyi célokra fordítható az esetben, ha nő az ellátórendszer hatékonysága, s ha javul a finanszírozási rendszer fenntarthatósága.

Kiss Zsolt (img_2732)

Jelentős belső aránytalanságok vannak az egészségbiztosítási rendszerben, hiszen van olyan város, ahol az egy főre jutó standardizált kiadás 135 ezer, míg máshol 204 ezer forint, mondta Kiss Zsolt. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója szerint a TAJ számmal rendelkező lakosok 20 százaléka veszi igénybe a tb kifizetések 89 százalékát, s 1 százaléka az összkiadás 32 százalékát. Ennek oka részben azzal magyarázható, hogy az életkor előre haladtával együtt járnak bizonyos halmozott betegségek, miközben számolni kell a gyógyító technológia robbanásszerű fejlődésével és drágulásával is. Az egynapos sebészet a finanszírozási ösztönzők eredményeként több mint duplájára nőtt, ami hosszú távon  csökkenti majd a kórházi tartózkodás arányát. Mindez azzal is járt, hogy az aktív ellátásban felszabaduló TVK-t átcsoportosíthatták – mivel erre a jogszabályok lehetőséget adnak – a járóbeteg szakellátásra.

Megtudtuk, hogy a NEAK szakellátási várakozási idő figyelési rendszerében az intézmények egyharmada ad havi jelentést, ám a csökkenés elmaradt a várakozásoktól. Például a fogszabályozásra 421, látásvizsgálatra-szemüvegrendelésre 214 napot kell például várni, s több mint 90 napot a nefrológiára és endokrinológiára, MRI vizsgálatra 76, EKG-Holterdiagnosztikára 62 napot. A szakellátási várakozási idő csökkentésére a NEAK kalkulációja szerint nagyjából annyit kellene fordítani, mint a műtéti várólisták csökkentésére. A jelenlegi fix- és teljesítményfinanszírozás mellett egyre inkább teret nyer egy minőség- és eredményalapú rendszer. A Nemzeti Protézis Regiszterhez kapcsolódva elindult egy online jelentési rendszer. Az ide befutó adatok alapján a NEAK ma már meg tudja mondani, hogy az egyes kórházak milyen típusú szakmai összetételben végzik a műtéteket. Ha publikálhatókká válnak az adatok, a betegek megtudhatják, hogy melyik kórházban milyen eredményességgel végzik ezeket a műtéteket. A minőség- és eredményalapú finanszírozás bevezetése Kiss Zsolt szerint a belső tartalékok feltárását eredményezi, igazságosabbá teheti a pénzelosztást, több jut majd oda, ahol sikeresebbek a műtétek.

INNOVÁCIÓ – KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

Ide kellene 10 15 sort írni a 3 előadótól, és betenni a fotóikat

Fürjes Balázs, az EIT Health szerepvállalásáról beszélt………………..

Fürjes Balázs (img 2769)

Fürjes Balázs az EIT Health egészségügyi innovációs térben betöltött szerepéről tartotta meg előadását. Az EIT Health program azért jött létre, hogy az egészségügyben elért egyetemi eredményeket a piacon hasznosítsa. Az EIT Health több mint 2 milliárd eurót fektet be a következő évtizedben Európa legtehetségesebb vállalkozóinak és kreatív elméinek projektjeibe, hogy olyan egészségügyi termékek és szolgáltatások fejlesztését, forgalomba hozatalát támogassa, amelyek megoldást keresnek a demográfiai változásokra.

Birgi Tamersoy (img 2779)

Varga Károly és Birgi Tamersoy az innováció szerepét a képalkotó diagnosztikában, valamint a mesterséges intelligencia lehetőségeit a jelen és a jövő orvoslásában mutatták be előadásaikban.

GYÓGYSZEREK – ORVOSTECHNOLÓGIÁK

Kérlek, ide tedd be a délutáni kerakasztal fotót, amelyben Velkey és Bidló van a két oldalon.

Dr. Velkey György, Nógrádi Tóth Erzsébet, Dr. Süle András, Bogsch Erik, Rásky László, Csató András, Dr. Richter Katalin, Dr. Hankó Balázs, Dr. Bidló Judit (img_2952)

Dr. Hankó Balázs (img_2809)

A Magyar Kórházszövetséggel együtt megrendezett gyógyszer- és orvostechnológiai szekció

nyitóelőadását Hankó Balázs, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese, az egyetem főgyógyszerésze tartotta meg. Utalt rá, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint is az 1960-as évekig a kórházi gyógyszerészet jellemzően logisztikai, beszerzési feladatokat látott el, a

gyógyszereléssel nővérek foglalkoztak, amíg létrejött a klinikai gyógyszerészi tevékenység.

A hazai klinikai gyógyszerészetben az elmúlt években jelentős előrelépések történtek, több fiatal lépett a rendszerbe az államilag támogatott rezidensképzéssel és a Than Károly ösztöndíj bevezetésével. Beszélt az SE modellről, amelyben közös támogató képzéseket tartanak a graduális és a posztgraduális képzés kiegészítésére.

Gyógyszerész klubot és klinikai gyógyszerészi megbeszéléseket tartanak. Ügyelnek a klinika specifikus gyógyszerészi feladatokra.

Összegzésül elmondta: az elmúlt években a nemzetközi példák alapján számos kórházban kialakul(t) a jó klinikai gyógyszerészi gyakorlat, ám az ehhez szükséges egységes infrastrukturális és szabályozási feltételrendszer még több helyen hiányzik. Utalt arra is, hogy az oktatásban a kórházi-klinikai gyógyszerészet súlyát fokozatosan növelni szükséges, így kiemelten fontosak az egyetemi jó gyakorlatok.

Dr. Richter Katalin (img_2841)

Richter Katalin, a tatabányai Szent Borbála Kórház főgyógyszerésze arról is beszélt, hogy a folyamatosan bővülő gyógyszerkínálat folyamatos ismereteket követel meg a klinikai gyógyszerészektől. Ám azok elsajátítása mellett is előfordulnak gyógyszerelési hibák, amelyek potenciálisan a beteg egészségkárosodásához vezethetnek.  Az USA Institute of Medicine (IOM) jelentéséről is beszélt, amely szerint az Amerikai Egyesült Államokban évente 44 000 – 98 000 ember hal meg elkerülhető iatrogén ártalmak miatt. Ebből közel 7 000 eset közvetlenül gyógyszerelési hibának tudható be. Az IOM 2006-os követő vizsgálatában a gyógyszerelési hibák ellátórendszerre rótt többletköltségét évi 3,5 milliárd USD értékben határozta meg, konzervatív becslés alapján. )A teljes fekvőbeteg+gyógyszerkassza 1600 milliárd USD). Az IOM ajánlása szerint a folyamatok automatizálása célszerűen csökkentheti a hibák és a kapcsolódó események rizikóját.

Annak érdekben, hogy minimalizálják a hazai kórházakban a gyógyszerelési hibákat, fel kell tárni a hiányosságokat. E célból 2016.október-2017. július felmérést végeztek, amiben 5 gyógyszerész, 6 fekvőbeteg osztály (manuális és belgyógyászati – aktív és krónikus) 2881 beteg gyógyszerelését figyelték.  Kiderült, hogy 244 betegnél 267 gyógyszerészi észrevételt rögzítettek, 22 féle kategóriában. A betegek 9%-nál fordult elő gyógyszerelési hiba: 23 betegnél, egynél több, illetve többféle gyógyszerelési hiba is.

Dr. Süle András (img_2866)

A gyógyszerhamisítást és az egyedi dobozazonosító rendszer kórházi implementációját helyezte előadásának középpontjába Dr. Süle András, a Péterfy Kórház - Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet főgyógyszerésze.

Az előadásokat követő kerekasztal beszélgetésben a három előadó mellett részt vett Bidló Judit, a NEAK főigazgató-helyettese, Bogsch Erik, a Richter Nyrt. elnöke, Csató András, az ETOSZ elnöke, Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Élénk vita alakult ki arról, hogy több milliárd forintba kerül egy-egy gyártónak, hogy jövő év februártól már csak biztonsági elemmel ellátott gyógyszerek hozhatók forgalomba, a biztonsági elem elhelyezése miatt a gyógyszeres dobozok mérete is megnövekedhet. Az új rendszerrel Európa egyik legsokrétűbb informatikai adattárháza épül, évi 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszer adatait rögzítik az EU-s adatbázisba. Az Európai Bizottság két új biztonsági elemet vezet be: minden gyógyszeres dobozon kétdimenziós vonalkód, továbbá egy dézsmabiztos manipulálás eszköz is lesz. Ezzel az a cél, hogy megakadályozzák a hamis orvosságok forgalomba kerülését.

BACH MINDENKINEK

Becze Szilvia zenész, műsorvezető, Dr. Velkey György, Sipos József a fesztivál kommunikációs vezetője (img_3026)

Felemelő színfoltja volt a konferenciának a Bach mindenkinek Fesztivál és a Magyar Kórházszövetség közötti együttműködés bemutatása és a két szervezet együttműködési megállapodásának aláírása. A fesztiválhoz tartozó művészek térítésmentes fellépéseket szerveznek a kórházakban, hiszen a zene lélekgyógyító ereje hozzásegítheti a betegek gyógyulását.

DÍJÁTADÓ GÁLAEST

Nógrádi Tóth Erzsébet, a Medicina Fórum projektigazgatója,

Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója (img_3094)

A díjátadó gálaestet Ganczer Gábor a Hungexpo vezérigazgatója nyitotta meg. Utalt arra, hogy első alkalommal rendezték meg a vásárvárosban a Hungaromed kiállítást és konferencia sorozatot. Ezt azért tartja fontosnak, mert az egészségügy a nemzetgazdaság motorja, amely nem hiányozhat az expóról sem. Üdvözölte, hogy az első egészségügyi szakkiállításon tartották meg a 40. Medicina konferenciát, és reményét fejezte ki, hogy a három napos rendezvénynek jövőre lesz folytatása.

MEDICINA 2018 ÉVKÖNYV BEMUTATÓJA

Immár hatodik alkalommal jelenik meg az egészségügyről szóló Medicina évkönyv, amelyet a 40. Medicina konferenciát követő Gálaeseten mutatták be, és átadták az évkönyvhöz kötődő kiválósági díjakat.  Dr. Gaál Péter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnöke köszöntötte a díjazottakat.

Dr. Gaál Péter (img_3101)

A Medicina évkönyvet Prof. Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, a pályázatokat elbíráló zsűri elnöke méltatta.

Prof. Dr. Kovács Árpád (DSC_3910)

Elmondta, hogy a kiadvány révén a figyelem középpontjába kerül az egészségügy, ami azért fontos, mert ez az ágazat a nemzetgazdaság fejlődésében meghatározó jelentőségű. A gyógyító intézmények ugyanis nem csupán elköltői a közpénzeknek, hanem az emberek egészségének megőrzésével, visszaadásával fontos tényezői a nemzetgazdaságnak, a GDP növekedésnek.

Az évkönyv egy kötetben veszi számba gyógyítást végző szolgáltatókat és a vállalkozási szférában tevékenykedő cégeket. A kötet első részében kapott helyett a 200-200 legnagyobb bevételű közfinanszírozott gyógyító intézmény, illetve egészségipari vállalat. Alcsoportonként pedig a különféle gyógyítást végző szolgáltatók és azok az egészségipari cégek, amelyeknek a szolgáltatásait a NEAK is finanszírozzak.

Az évkönyvből a mennyiségi rangsorolás mellett megtudható, mit gondol az ágazat jövőjéről az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, elolvashatják továbbá az államigazgatási szféra, az egészségügy, az egészségüggyel foglalkozó közgazdászok és szakmai szervezetek, betegszervezetek, az egészségipar jeles személyiségeinek elemző írásait is az ágazatról.

MEDICINA KIVÁLÓSÁGI PÁLYÁZATOK

A Medicina évkönyvhöz minden évben pályázatokat is meghirdet a szerkesztő bizottság az egészségügyi szolgáltatóknak, gyógyszertáraknak, orvosoknak és a háttériparban tevékenykedő cégeknek. A B. Braun és a Sanofi pedig különdíjat alapított az egészségügyi szolgáltatók, és a rezidensek számára. A díjakat független szakmai zsűri értékeli.  A szakmai és tudományos szervezetekkel együtt kidolgozott pályázati kérdőívekben a gyógyítással kapcsolatos szakmai aktivitás minőségi szempontjait, a társadalmi felelősségvállalást veszi figyelembe, ez alapján alakult ki a rangsor. Az idei pályázók között megjelentek a gyermekintézmények. A zsűri az Újszülött Intenzív Osztályoknak írt ki pályázatot annak érdekében, hogy a jó példák segítségévek az egyes Újszülött Intenzív Osztályok közötti különbségek csökkenjenek.

A zsűri elnöke: Prof. Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Tagjai: Prof. Dr. Kosztolányi György, az MTA Orvosi osztályának elnöke, Prof. Dr. Fülesdi Béla, az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégiumának elnöke, Prof. Dr. Szökő Éva, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke, Prof. Dr. Boncz Imre, a PTE Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet igazgatója, Dr. Oberfrank Ferenc, a MOTESZ megválasztott elnöke, Dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke, Nógrádi Tóth Erzsébet, a Medicina évkönyv alapító főszerkesztője.

Dr. Velkey György, a kórházi pályázati rendszer vezetője (DSC_3924)

Velkey György ismertette a pályázatok elbírálásának szempontjait, az értékelésnél az emberi erőforrás helyzetet, a szolgáltatásokat- és infrastruktúrát, a szervezettséget és a gazdálkodást értékelték. Mint mondta évről évre több intézmény nyújtja be pályázatát, köztük kisebb és nagyobb kórházak, klinikák és országos intézetek. Az idei pályázók közül pozitív listát és összeállított a zsűri az említett három kategóriában összeadott pontszám alapján. (A legjobb kórházak listája a Medicina évkönyvben megtalálható.)

DÍJAZOTTAK, 2018

Kiváló megyei kórház

A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Kiváló városi kórház

Dr. Tamás László János főigazgató vette át a díjat. (DSC_3940)

Kiváló városi kórház

Farkasgyepűi Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet

Papp Lászlóné gazdasági igazgató vette át a díjat. (DSC_3946)

A Medicina évkönyv főtámogatója a B. Braun. A cég hat éve alapította meg az évkönyvhöz kötődő különdíjat a kórházak számára, amelynek odaítélését a zsűrire bízta. A bíráló bizottság értékelése alapján az idén a kórházi Újszülött Intenzív Osztályok kategóriában a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Perinatális Intenzív Centruma nyerte el ezt a díjat.

Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Perinatális Intenzív Centruma

Dr. Ruszinkó  Viktória, szakmacsoport vezető főorvos

vette át a díjat (DSC_4028)

A díjazott egészségipari vállalatokat Boncz Imre méltatta. Kiemelte, hogy a hazánkban működő vállalatok és egészségipari szolgáltatók jelentősen hozzájárulnak az ország gazdasági növekedéséhez és a foglalkoztatáshoz. Innovatív termékeikkel, szolgáltatásaikkal segítik a betegek gyógyulását, jelentős a társadalmi felelősségvállalásuk az oktatásban, a kultúra és a sport területén, valamint a lakosság egészségtudatosságának gyarapításában.

Prof. Dr. Boncz Imre (DSC_3973)

A Kiváló Gyógyszergyár

Sanofi

Szörényi Beáta vezérigazgató vette át a díjat. (DSC_3986)

Kiváló Gyógyszeripari KKV

Meditop Gyógyszeripari Kft.  

Dr. Greskovits Dávid és Ács Zoltán

ügyvezető tulajdonosok vették át a díjat. (DSC_3996)

A gyógyszertáraknak kiírt pályázatot Prof. Dr. Szökő Éva értékelte. Elmondta, hogy a patikák egyre jelentősebb szerepet vállalnak a lakosság egészséges életmódjának segítésében, különféle szűrővizsgálatokat végeznek, egészségklubokat működtetnek. Nem csupán kiadják a gyógyszereket a hozzájuk fordulóknak, de aktívak a gyógyszerészi gondozásban is.

Prof. Dr. Szökő Éva (DSC 3954)

Kiváló Gyógyszertár

Sajóbábonyi Károlyi Gyógyszertár

Bodnárné Dr. Károlyi Ibolya gyógyszertárvezető

vette át a díjat. (DSC_3963)

Kiváló Orvostechnológiai Vállalat

  1. Braun Magyarország

Csató András Gazdasági és Kormányzati Kapcsolatokért

felelős igazgató vette át a díjat. (DSC_4015)

A Sanofi hat éve kezdeményezte a rezidens díj megalapítását, amelyet a zsűri örömmel fogadott. A gyógyszercég azokat a fiatal szakorvosjelölteket kívánja jutalmazni, akik szakmájukban, tudományos aktivitásukban kiváló eredményeket érnek el, és példamutató a társadalmi felelősségvállalásuk. A bíráló bizottság ezen alapelvek alapján dolgozta ki a rezidensek pályázati kérdőívét, amelyre az idén közel ötvenen nyújtották be pályamunkáikat. Közülük Tőkés Tímea, a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központ onkológus rezidense és Lőrincz Márton a Fehér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórház belgyógyász rezidense lett a nyertes.

Kiváló rezidens

Dr. Tőkés Tímea

Szörényi Beáta és Dr. Tőkés Tímea

(DSC_4049)

Kiváló rezidens

Dr. Lőrincz Márton Ákos

Szörényi Beáta és Lőrincz Márton (DSC_4070)

A Medicina Fórum díjazottjai és a zsűri (DSC_4078)

(A Medicina évkönyv táblázatai a medicina.memt.hu linken érhetők el. Az évkönyv ugyanerre a címre írt levélben megrendelhető.)

Címkék:

MEDICINA FÓRUM KONFERENCIA, KÁSLER MIKLÓS, NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM, BANAI PÉTER BENŐ, KISS ZSOLT, KOPCSÓ ISTVÁN, TORMA ALBERT, GAÁL PÉTER, KOVÁCS ÁRPÁD, NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET