HELYSZÍN: Larus Rendezvényközpont 1124 Budapest, Csörsz u. 18/B

A rendezvénysorozat egy egynapos konferenciával indul, mely azon túl, hogy kitér a rendeletek főbb céljaira, okaira, valamint létrejöttének taglalására, kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a minisztériumok képviselői különféle aspektusból ismertessék az ágazat szereplőivel a kormány szándékát. Másrészt arra is alkalmat teremt, hogy az ágazat képviselői saját szemszögükből érzékeltessék az iparágban rejlő lehetőségeket.

A programot letöltheti: itt (frissített program!)

Program:

8.00−9.00 Regisztráció

9.00−9.25 Megnyitó – dr. Horváth Ildikó, egészségügyért felelős államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma

A kormány hiszi és vallja, óriási kihasználatlan potenciál rejlik az orvostechnikai ágazatban, hiszen a magyar egészségügy igényeire alapozva jelentős perspektívák mutatkoznak ezen a területen. Az ellátórendszert és az ágazatot irányító tárca szándékairól, terveiről hallhatunk előadást.

9.25−9.50 Iparági stratégia – dr. Lengyel Györgyi, egészséggazdaságért felelős miniszteri biztos, Innovációs és Technológiai Minisztérium

A kormány adatai szerint a globális orvostechnikai ipar a leggyorsabban növekvő ágazatok egyike, a legtöbb fejlett országban ma a GDP több mint 10 százalékát adja. Az orvostechnikai ipar nemzetgazdasághoz adott értékének fejlődési üteme hasonló a járműgyártás fejlődési üteméhez, és az egyik legmeghatározóbb iparággá vált hazánkban is. Az ágazat kiemelt jelentőséggel bír a kormányzat jövőt építő programjában, kutatás-fejlesztési és innovációs célkitűzéseinek megvalósításában, új szabadalmak Magyarországon tartásában. Cél, hogy Magyarország Európa orvostechnikai nagyhatalmává váljon, illetve a 16 kelet-közép-európai ország között vezető szerepet töltsön be ezen a területen.

10.15−10.40 Jogalkotás a rendeletek tükrében – dr. Horváth Beatrix, főosztályvezető, dr. Káhlesz Tímea, osztályvezető, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály

Fontos és a nemzetgazdaság szempontjából jelentős érdek, hogy az orvostechnikai eszközök gyártására és/vagy forgalmazására szakosodott cégek felkészültek legyenek, és a rendelet hatálybalépésekor minden követelménynek eleget tudjanak tenni. Az egészségügyi ágazatot irányító tárca Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztályának vezetői, szakértői a jogalkotás aktuális állapotáról és a várható változásokról beszélnek majd.

10.40−11.05 Fenntartói felelősség és feladatok az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatban – dr. Gondos Miklós, főigazgató, Állami Egészségügyi Ellátó Központ

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ működése során és az infrastrukturális fejlesztések megtervezésekor egyaránt kiemelt figyelmet fordít az orvostechnikai eszközökre, melyek szerepe folyamatosan nő az egészségügyi ellátásban. Jelentőségüket tovább erősíti, hogy az ágazatban rendszerszinten megfigyelhető HR-problémák megoldásában is segíthetnek. Az ÁEEK beszerzői, nyilvántartó és működtetői feladatainak egymással szoros összefüggésben, összehangolva kell megvalósulniuk. A beavatkozási pontok közül kiemelendő a szükséglet-előrejelzés, közös beszerzés, tárgyi nyilvántartás és eszközkövetés, valamint a szakemberek biztosítása, képzése.

11.05−11.25 Kávészünet

11.25−12.00 Új megközelítésben: az OGYÉI piacfelügyeleti tevékenysége – dr. Solymár Eszter, Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet  

Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos rendelet (MDR), illetve az IVD eszközökre vonatkozó rendelet (IVDR) egyrészt súlyosabb kötelezettségeket állapítanak meg a gazdasági szereplőkre nézve, másrészről pedig új távlatokat nyitnak a rendelet követelményeinek eleget tevő termékek számára. A kritikus területek átláthatóságának javítása mellett a rendeletek az illetékes hatóságok ellenőrzéseivel szemben is új elvárásokat támasztanak.

12.00−12.20 „Szakmai és intézményvezetői szempontok a változás kapcsán – dr. Cserháti Péter, főigazgató főorvos, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

 Az orvostechnikai eszközök jogi és technikai környezetének e jelentős változása hangsúlyozottan érinti a „végfelhasználókat”, azaz az azokat beültető, felíró illetve alkalmazó egészségügyi szakembereket valamint az őket foglalkoztató intézményeket. Az előadás megpróbálja számba venni azokat a fejlesztési lehetőségeket, illetve kockázatokat, amelyeknek végiggondolása hasznos lehet a további előrehaladás érdekében.

12.20-12.40 Trendek és irányok – Csató András, elnök, Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete

Az orvostechnikai eszközök piacán hatalmas a verseny, a kutató-fejlesztő cégek arra törekszenek, hogy a tudományos-technikai innováció eredményei széles körben elterjedjenek a betegellátásban. A fókuszban a betegségek korai felismerése, a személyre szabott terápia és a páciensek gyors felépülése áll, ezáltal az orvostechnikai ágazat hatékonyan segíti a társadalompolitikai és nemzetgazdasági célokat.

12.40−13.00 Külpiaci sikerek – dr. Kern József, Magyar Egészségipari Gyártók Szövetsége

A tét nem kicsi, az orvostechnikai ágazat – a kormány adatai szerint – 12 300 munkavállalót közvetlenül, míg további 30 ezer embert közvetetten foglalkoztat. Ezen vállalkozások éves árbevételének, 300−400 milliárd forintnak közel 80%-a exportból származik. Az előadás során hallhatunk a magyarországi cégek külpiaci sikereiről és arról is, mi kell ahhoz, hogy a lendület ereje, mértéke fokozódjon.

13.00-13.30 Ebéd

13.30−14.05 Kitörési pontok – Rásky László, főtitkár, Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége

Az orvostechnikai eszközök hazai gyártásának és forgalmazásának meghatározó szereplőit képviselő Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetségének alapvető érdeke a befektetéseket ösztönző környezet kialakítása. Hol tart ma a kkv-szektor? Mi kell ahhoz, hogy a gyártói környezet kiszámítható és profitábilis legyen?

14.05−14.40 Innováció és reguláció – dr. Szolyák Tamás, gyógyszeripari szakértő

Az egészségügyi technológiák fejlődése miatt egyre több a „megszokottól eltérő”, bonyolult, sok esetben gyógyszerhatóanyaggal kombinált orvostechnikai eszköz, speciális szoftver jelenik meg a piacon, mely komoly kihívás elé állítja a felügyeleti hatóságokat. Előadásunkban felvetünk egy pár, regulációs szempontból ma még válaszra váró dilemmát. Vajon a hatóságok tartják-e a lépést a szektorral?

14.40−15.05 Klinikai vizsgálatok az új rendelet tükrében – dr. Pozsgay Csilla, gyógyszeripari szakértő

Az új reguláció megszigorította a klinikai igazolásra vonatkozó előírásokat, a rendelet külön fejezetet szentel ennek a területnek. A rendelet alkotói a gyógyszeriparban megszokott elvárásokhoz hasonlatos megközelítést alkalmaznak, ám az orvostechnikai ipar sokkal heterogénebb termékkört fed le. A nagy kockázatú orvostechnikai termékek, gyógyszerrel kombinált eszközök piacra helyezésére új szabályokat írtak elő. A klinikai vizsgálatok terén van tennivaló bőven, már csak azért is, mert jelentősen bővül az elvégzendő vizsgálatok köre.

15.05−15.30 Szoftverek és applikációk, mint orvostechnikai eszközök – dr. Zalai Péter, Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda

Az általános szoftverek fejlesztésében gyakorlatot szerzett informatikai szakemberek számára igazi kihívást jelent, ha szellemi termékük „orvostechnikai eszköznek” minősül. Jogi szempontból mi a különbség? Mit kell tudni az applikációk, szoftverek sikeres CE jelölési folyamatához?

15.30−15.55 Digitális egészségügyi ellátási modellek: honnan hová tartunk? – dr. Szócska Miklós, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság

A digitális egészségügyi ellátási modellek alapjaiban megváltoztatják az egészségügyet. A megszokottól eltérően a már bekövetkezett állapotok diagnosztizálása helyett előrejelzésre, prognózisra fejlesztett rendszerekkel segíthetjük a gyógyulást vagy krónikus állapotokban az egyensúlyi állapot minél további fenntartását. A legtöbb krónikus betegség területén (pl. diabetes, krónikus szívelégtelenség) kialakíthatók digitális egészségügyi ellátási modellek. Ezen a területen az egyes orvosszakmai területek és digitális egészségügyi szakmák mellett a telekommunikációs és adattudományi szereplők együttműködésére építhetők az innovációk. Hol tart ma Magyarország ezen a területen?

15.55 – zárszó

HELYSZÍN:

Vendel Konferenciaház 1096 Budapest, Vendel u. 11.

Program:

8.30−9.00 Regisztráció

9.00−9.45 Az orvostechnikai eszközök értékláncában részt vevő szereplők feladatai és kötelezettsége – dr. Matits Kornél, Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda

Az MDR a korábbi orvostechnikai irányelvnél részletesebb előírásokat tartalmaz a forgalmazási lánc valamennyi szereplője tekintetében, és számos új feladatot fogalmaz meg a gyártók, meghatalmazott képviselők, importőrök és forgalmazók tekintetében is. Az értéklánc egyes szereplőinek kötelezettségei szélesebb körűek lesznek, és ezek teljesítéséért önállóan felelnek. Miről kell gondoskodniuk az egyes szereplőknek? Meddig terjed a felelősségük a termék, illetve a kapcsolódó dokumentáció ellenőrzésében?

9.45−10.30 A kijelölt szervezetekre vonatkozó új szabályok – dr. Papp Valter, CE Certiso Kft.

Az új jogszabállyal a jogalkotó célja az is, hogy tisztázza és bővítse a bejelentett szervezetek hatáskörét, így például ezek a szervezetek akár a forgalomból beszerzett eszközökön is végeztethetnek fizikai vagy laboratóriumi vizsgálatokat. De több szempontból is változik a megfelelőségértékelési eljárás. Az EU tagállamaiban szigorúbbá válnak a bejelentett szervezetek által végzett ellenőrzések, a vonatkozó szabályok célja az egyenlő versenyfeltételek biztosítása.

10.30−10.50 Kávészünet

10.50−11.25 Biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó általános követelmények és a teljesítésüket igazoló Műszaki Dokumentáció – Balázs György Ferenc, orvostechnikai iparági szakértő

Az MDR a gyártóktól az orvostechnikai eszköz biztonságosságára és a teljesítőképességére vonatkozó alapvető követelmények teljesítését várja el. A rendelet I. Mellékletében szereplő követelmények a kockázatkezelés kiindulópontját jelentik. A megfelelően kidolgozott Műszaki Dokumentációval igazolható a kockázatok elfogadható szintre csökkentése és az alapvető követelmények teljesülése. Az előadás a követelmény-kockázatkezelés-igazolás folyamatát tekinti át.

11.25−11.40 Mit kell tartalmaznia a klinikai értékelésnek az MDR szerint? – Dr. Tóth E Béla PhD, MBA, tanszékvezető, DE Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerfelügyelet és Gyógyszergazdálkodási Tanszék

Az orvostechnikai eszközök klinikai értékelése jóval hangsúlyosabbá vált az MDR megjelenésével. Az új szabályozás a követelményeket egyértelműen meghatározza, a tanúsítvány csak akkor adható ki, ha minden elvárás maradéktalanul teljesül. Az előadás felvázolja a klinikai értékelés tartalmi és formai kereteit és magyarázatot ad az egyes elemek szerepére.

11.40−12.05 Eszközök osztályozása és a megfelelőségértékelési eljárások: a minőségirányítási rendszer – Balázs György Ferenc, orvostechnikai iparági szakértő

Az osztályba sorolási rendszer és az ennek alapján lefolytatott megfelelőségértékelési eljárások az eddigi szabályozásnak is központi elemét képezték. Az MDR és az IVDR módosította az osztályba sorolás szabályait, és a megfelelőségértékelési eljárásokban is változtatásokat vezetett be. Az előadás kiemelten foglalkozik a minőségirányítási rendszeren és a műszaki dokumentáció értékelésén alapuló megfelelőségértékelési eljárásokkal.

12.05−12.30 ISO 13485 – hogyan épül fel a minőségirányítási rendszer a rendelésre készült eszközök gyártói esetében? – Juhász Attila, SAASCO Tanácsadó és Mérnöki Iroda Kft.

A korábbi általános megfogalmazással ellentétben az MDR részletesen követelményeket határoz meg a gyártók minőségirányítási rendszerére vonatkozóan. Bár a követelmények részletesebbek, a minőségirányítási rendszer gyakorlati megvalósításához szükség van az ISO 13485 szabvány alkalmazására is. Az előadás célja választ adni a minőségirányítási rendszer bevezetésének gyakorlati kérdéseire

12.30−13.15 Szendvics ebéd

13.15−13.45 Új követelmény – felelős személy az orvostechnikai eszközöknél – dr. Ilku Lívia, jogász, gyógyszeripari szakértő  

Európai uniós csatlakozásunk óta Magyarországon külön rendelet szól arról a személyről, aki a kész gyógyszerek minden egyes gyártási tételét felszabadítja, mielőtt az az EU-n belül forgalomba kerül vagy exportálják. A szabályozás megadja a felelősségi körön túl a képzettségi feltételeket is. Ez az egyébként személyes büntetőjogi felelősséggel is rendelkező személy a Qualified Person (QP). Az új uniós orvostechnikai szabályozások, az MDR és IVDR a gyógyszerekéhez némiképpen közelítő módon önálló felelős személy kijelölését teszi kötelezővé. Az orvostechnikai eszközöket gyártók kötelesek gondoskodni arról, hogy szervezetükön belül rendelkezésükre álljon megfelelő kompetenciákkal rendelkező felelős személy. Mi a hasonlóság és mi a különbség akár a végzettséget, akár a felelősségi kört tekintve a két területen alkalmazott személy esetében? Lehet esetleg a két személy azonos?

13.45−15.15 A „drug-device” kombinációs készítményekre vonatkozó új szabályok – iparági kihívások – Szamosújváriné Jávor Judit, Vice-Chair of Medical Device Task Force of Medicines for Europe

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete módosította az orvostechnikai eszközökről szóló 2001/83/EK irányelvet is, ez a változás azokra a „drug-device” kombinációs készítményekre vonatkozik, melyek gyógyszerként kerülnek törzskönyvezésre. A módosítás eredményeképpen a forgalombahozatali engedély iránti kérelem dokumentációjának tartalmaznia kell a gyártó EU-megfelelőségi nyilatkozatában szereplő, az eszköz alkotórésznek a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó releváns általános követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó értékelés eredményeit, vagy egy bejelentett szervezet által kiadott olyan, releváns tanúsítványt, amely engedélyezi a gyártó számára, hogy az orvostechnikai eszközt CE-jelöléssel lássa el.

Ez az új kötelezettség a gyógyszeripari szereplők és az orvostechnikai eszközök szereplői számára is kihívást jelent, mindazon felül, hogy a gyógyszerekben az egyre gyakrabban kombinációban alkalmazott eszközökre vonatkozó követelmények az új rendelet értelmében még inkább szigorodtak. Az orvostechnikai eszközökről szóló 2017/745 rendelet értelmében számos „implementing act” és „delegated act” kerül kidolgozásra, melyek esetében szintén számolni kell a „drug-device” kombinációkra vonatkozó regulációs következményekkel.

Az Európai Gyógyszerügynökség és a nemzeti gyógyszertörzskönyvező hatóságok intenzíven dolgoznak a saját követelményrendszerük kialakításán ezen termékcsoportok esetében.

A képzés délutáni blokkjában előadásokat hallhatnak:

• az iparági kihívásokról,
• a bejelentett szervezetek feladatairól,
• a hatósági értékelés szempontjairól,
• valamint a regulációs újdonságokról, változásokról.

15.15 Interaktív fórum, zárszó

HELYSZÍN:

Vendel Konferenciaház 1096 Budapest, Vendel u. 11.

8.30−9.00 Regisztráció

9.00−9.40 Orvostechnikai eszközfejlesztések az akadémiai szektorban – dr. Bende Balázs, Szegedi Tudományegyetem Minőségfejlesztési és Stratégiai Igazgatóság, Klinikai Vizsgálatokat Koordináló Iroda

A Szegedi Tudományegyetem egy újfajta szemlélettel, új megközelítés alapján vesz részt az orvostechnikai eszközök fejlesztési folyamatában. Mire számíthat az, aki a Szegedi Tudományegyetemhez fordul annak érdekében, hogy mielőbb piacra helyezhesse termékét?

Az előadásban többek között új üzleti modellekről is hallhatunk információkat, ahogy a hitek és tévhitek eloszlatására is lehetőséget kínálunk. Sikerek és kudarcok bemutatása valós példákon keresztül.

9.40−10.05 A forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszer – Baisánszki Andrea, iparági szakértő

Az MDR a gazdasági szereplők forgalomba hozatal utáni (post-market surveillance) kötelezettségeit is szigorítja. Jelen előadás összefoglalja az MDR által elvárt forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszer egyes elemeit (a forgalomba hozatal utáni klinikai nyomonkövetés, nyomonkövetési terv és időszakos eszközbiztonsági jelentések [PSUR] szabályait), külön kitérve a vigilancia szabályozásában bekövetkezett változásokra.

10.05−10.30 Implantátumregiszter: beültetett eszközökre vonatkozó speciális rendelkezések jelenleg – dr. Tamás Róbert, tagozatvezető, Szakmai Kollégium, Égés- és plasztikai sebészet tagozat

A PIP-botrány hatására történtek változások a szabályozásban Magyarországon is. Ennek hatására indították el például 2014-től a Központi Implantátumregisztert, amelyben rögzítik a különböző eszközök beültetésével kapcsolatos adatokat. Ennek célja épp az, hogy ha később kiderül, hogy valamely termékkel gond van, akkor gyorsan ki lehessen deríteni, hogy mely betegekben vannak problémás implantátumok. Tapasztalatok a Szakmai Kollégium szemszögéből.

10.30−11.00 Beültetett eszközökre vonatkozó speciális rendelkezések a jövőben – Katonai Rozi, Diagon Kft.  

Az MDR és IVDR létrejöttének egyik oka a PIP implantátummal kapcsolatos botrány kitörésében keresendő. A botrány gyökeresen megváltoztatta Franciaország és az unió egyéb tagállamainak hozzáállását az orvostechnikai eszközökhöz. Jól érzékelhető az MDR rendelkezéseinek arra való törekvése, hogy a beültetett és egyéb kiemelten veszélyes eszközöket külön kezelje és az ilyen eszközökkel kapcsolatos elvárások tovább növekedjenek. Az IVD eszközökre vonatkozó rendelet (IVDR) 2022 májusában lép hatályba, azonban a szigorításon túl át is alakítja a labordiagnosztikai eszközökre vonatkozó követelményeket.

11.00−11.20 Kávészünet

11.20−11.45 Egyszer használatos eszközök és újrafeldolgozásuk – dr. Szerdi Kornél, főosztályvezető, Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Az MDR rendelet részévé vált az egyszer használatos eszközök és újrafeldolgozásukkal kapcsolatos rendelkezések, annak ellenére, hogy a rendelet megalkotása során számos delegáció aggodalmának adott hangot ezen kérdés kapcsán. Ennek feltételeivel és potenciális jövőjével foglalkozik jelen előadás.

11.45−12.05 Felhasználók bejelentései – Baisanszki Andrea, iparági szakértő

A jelenleg hatályos magyar szabályozás segítséget nyújt a felhasználók részére egy bejelentési formanyomtatvány rendelkezésre bocsátásán keresztül. Az előadás arra összpontosít, hogy milyen változások történnek majd a felhasználói bejelentések kapcsán az MDR alkalmazását követően.

12.05−12.30 Felhasználók polgári jogi és büntetőjogi felelősségi kérdései – dr. Bori-Tolnai Krisztina, Állami Egészségügyi és Ellátó Központ, Jogi és Igazgatási Főosztály

Az előadás-sorozat keretein belül már korábban szó esett arról, hogy a gyártók és meghatalmazott képviselők felelőssége tekintetében új szabályozást vezet be az MDR. Ezen túlmenően álláspontunk szerint fontos vizsgálni a felhasználók (itt értsd egészségügyi szakemberek, kórházak) felelősségét az orvostechnikai eszközök felhasználása során.

 12.30 Interaktív fórum

13.00 – Szendvics ebéd

14.00 – 15.30 Kerekasztalbeszélgetés: a rendeletek hatása az egészségügyi szolgáltatókra

Moderátor: dr. Cserháti Péter, főigazgató főorvos, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

A kerekasztal szakmai, ipari és szakhatósági oldalról meghívott résztvevői a nemzetközi benchmark segítségével és sajátos szempontjaikkal is reagálnak a három konferencianapon elhangzottakra. Emellett feladatuk, hogy olyan aspektusokat is felvessenek, amik nem nyíltak ki eddig, de befolyásolhatják a jogalkotás és technológiai előkészítés folyamatát. Ilyenek pl. az intézmények szempontjából az „eszközút” követéséhez szükséges technikai és HR feltételek biztosítása, valamint azok fedezetének kérdése. De kiemelten fontosak a minőségbiztosítást és gazdálkodást érintő kérdések is (pl. implantátum regiszter, gyógyászati segédeszköz felírási gyakorlat, készletezés és leltárazás automatizálása, stb).

A kerekasztalbeszélgetés résztvevői: Dr. Klauber András, Rehabilitációs Szakmai Kollégium; Dr. Rádai Tamás, Egészségügyi Technológia És Orvostechnikai Szállítók Egyesülete; Rásky László, Főtitkár, Orvostechnikai Szövetség; Dr. Dankó Dávid, Egészségipari Szakértő, Ideas & Solutions; Farkas József, Magyar Egészségipari Gyártók Szövetsége; Farkas Péter, Magyar Protetikai És Ortetikai Társaság; Dr. Kiss Zsolt, Főigazgató, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő; Kovács Ágnes, Elnök, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége; Dr. Krázli Zoltán, Igazgató, Gs1 Magyarország; Dr. Mezei Zoltán, Forgalmazók az Egészségért; Dr. Sásdi Antal, Magyar Kórházszövetség; Dr. Szerdi Kornél, Főosztályvezető, Országos Gyógyszerészeti És Élelmezés-Egészségügyi Intézet

 

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ	RÉSZVÉTELI DÍJ
Konferencia – 2019. 08. 26.	35 000 Ft+áfa
I. szakmai nap – 2019. 09. 11.	25 000 Ft+áfa
II. szakmai nap – 2019. 09. 18.	25 000 Ft+áfa

A részvételi díjról a számlát 8 napos fizetési határidővel postai úton küldjük meg regisztrációt követően.

FIGYELEM!

A szervezők a programmódosítás jogát fenntartják.

A kiegyenlített számla az eseményen való részvétel feltétele!

A rendezvényre való regisztráció a megadott részvételi díj elfogadásának és egyben megrendelésnek minősül, ezért a rendezvény megvalósulása esetén fizetési kötelezettséget von maga után.

A részvételi díj tartalmazza a részvételt, valamint az étel-, italfogyasztás díját, amely a konferencia esetében 11 350 Ft+áfa,

a szakmai napok esetében pedig 4900 Ft+áfa/esemény.

A részvételi díj azonban nem tartalmazza az étkezéssel kapcsolatos járulékokat.

Számlázással kapcsolatos információ	Szakmai kérdések
E-mail: office@memt.hu	Tinnyei Mária kommunikációs vezető Tel.: +36307404438 E-mail: tinnyei.maria@memt.hu