Az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozásakor arra törekedett a kormány, hogy egy olyan minisztériumot hozzon létre, amelyik a globális kihívásokra strukturált válaszokat képes adni – érvelt a fokozatosan növekvő és egyre több területet meghódító tárcát vezető miniszter abban az interjúban, melyet a Népszavának adott.
Palkovics László a beszélgetés során elmondta, hogy például a szakképzés és a felsőoktatás esetében az volt a logika, hogy az iskolarendszer azon elemei, amelyek közvetlenül a munkaerőpiacra bocsátják ki a végzett diákokat, hallgatókat, az innovációs tárcánál legyenek, a gimnáziumok, általános iskolák pedig, amelyek a szociális területhez is jobban kapcsolódnak, maradjanak a humán tárcánál.
Az orvosi egyetemek jövőjével kapcsolatban megjegyezte, hogy az előző kormányzati ciklusban az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül négy évig felelt a felsőoktatásért, az orvosi egyetemek akkor is hozzá tartoztak, így volt ideje megérteni a betegellátás specialitásait, sőt, a Semmelweis Egyetem fejlesztési stratégiájában tevőlegesen is részt vett a miniszter.
A folyamatosan szaporodó kórházi adósságok apropóján megemlítette, hogy számára nem elfogadható az orvostudományi egyetemek eladósodása, ezt a szemléletet tükrözi az a tény, hogy a debreceni, valamint a Semmelweis Egyetem klinikáinak már 2019 év végén sem volt kifizetetlen számlája. Palkovics László Varga Mihály pénzügyminiszter tárgyal arról, hogy előlegezzen meg egy magasabb, hozzávetőleg 9 milliárdos konszolidációs összeget, ennek ellentételezéseként a tárca garantálja, hogy ettől kezdve az orvosi egyetemek nem halmoznak fel több tartozást.
A beszélgetés során szóba került a Corvinus-modell is, mely lényegében fenntartói váltást jelentett. A négy orvosi egyetem közül a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnézik azt, hogy egy ilyen működési mód mit is jelent. Az oktatás mellett a betegellátást is ebbe a struktúrába kell majd beilleszteni – mondta.
Corvinus esetében a juttatott állami tulajdon hozamából, mintegy 10 milliárd forintból ösztöndíjakat írnak ki, amelyekre lehet pályázni. A hallgatók ugyanúgy jelentkeznek, mint az állami egyetemekre, és ugyanúgy ingyen tanulhatnak, hiszen az alapítvány az ösztöndíjakra fordítható keretet odaadja rajtuk keresztül az egyetemnek. (A Corvinus-modellről bővebben itt olvashatnak!)
De egy másik modellen is dolgoznak – folytatta a miniszter, egy teljesítményalapú finanszírozási szisztémán is gondolkodnak. Ennek lényege, hogy megállapodnának az egyetemekkel a finanszírozási feltételekben, mondjuk ötévente értékelik az elvégzett oktatási teljesítményüket különböző minőségi mutatókkal. Ebben a modellben az államilag finanszírozott hallgatók képzésének költségeit fizeti meg az állam az egyetemnek. Ezzel nem lesz kevesebb az ingyen hely, csak más csatornán kerül a hallgató képzési díja az intézményhez.
A beszélgetés teljes terjedelmében itt olvasható!