Százfelé száguld a digitális expressz

2019. december 17.

A 70-es évek garázsaiból induló technológiai mamutcégek történetével vonható párhuzamokat ma leginkább a digitális egészségügy kínálja, írja a Portfolion megjelent cikkében  termékfejlesztési vezetője. Az orvos-menedzser írásában azt vizsgálja, hogy az egészségügynek kínált ezernyi ötletre, appra, szenzorra miként reagál “ez a változásoknak igencsak ellenálló terület”?

Egy jól hangzó digitális ötlet vagy megoldás valódi, egészségi állapotra gyakorolt hatását a kicsit is bonyolultabb esetekben jelenleg szinte lehetetlen kideríteni objektív eszközökkel – írja a szerző, s erre több okot is számba vesz.

A fejlesztő csapatok jellemzően nem fordítanak hangsúlyt a tudományos igényű validációra, a befektetők dollármilliárdokat öntenek olyan egészségügyi startupokba, amelyek egyáltalán nem közlik eredményeiket tudományos (peer-reviewed) módon.

Míg az igazán agilis csapatok rendkívül gyors, akár heti többszöri iterációkkal és a felhasználói élmény azonnali visszamérésén alapuló fejlesztéssel dolgoznak, addig számukra egy közlemény létrehozása kőkorszakinak tűnik. A hagyományos orvosi kutatásban az adatgyűjtés-elemzés-cikkírás-bírálat-közlés folyamata gyakran 2-4 évet is felölelhet. Ez a digitális eredményekkel nem tud lépést tartani.

A szabályozási környezet sem nőtt fel a digitális fejlesztések adta feladathoz. Míg a orvostechnikai hardverek esetében a gyártóknak szigorú, jól körülírt szabályoknak kell megfelelniük, addig a tisztán szoftveres megoldásokkal már nem ilyen egyértelmű a helyzet.

Ugyanakkor a terület kanonizációja felé tett nagy lépésnek tekint a szerző egy 2019 novemberében elfogadott német törvénymódosítást. Az ugyanis lehetővé teszi az orvosoknak, hogy olyan appokat írjanak fel receptre (biztosítói finanszírozással), amelyek bizonyíthatóan hozzájárulnak az ellátás javításához.

További részletekért ide kattintson!

Segítség