A kórházak ágykiürítéséről és a félmilliós juttatásról szólt az április

2020. április 30.

Elindult egy reprezentatív szűrőprogram a hazai járványhelyzet monitorozására, a kormány döntött és az egészségügyben dolgozók áldozatos munkáját egyszeri bruttó félmillió forintos juttatással köszönik meg. A gazdaság egészségügyi szereplő is már a bőrükön érzik a krízist. 

Országos felmérés indul a járvány monitorozására

A vizsgálatba az ország 489 településéről 17 778 tizennégy éven felüli lakost terveznek bevonni, ők a mai naptól számíthatnak arra, hogy telefonon, levélben és/vagy az Ügyfélkapun keresztül kapnak felkérést – írta meg a Magyar Nemzet. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Klinikai Járványelemző Munkacsoport vezetője elmondta, május elsején induló munkában ezer orvos ápoló, asszisztens orvostanhallgató vesz részt, a lakosság részvétele önkéntes, de a rektor hangsúlyozta: maximális együttműködést kérnek és remélnek a résztvevőktől annak érdekében, hogy sikeresen vehessük fel a harcot a koronavírussal szemben.

 500 ezer forint pluszjuttatás az egészségügyieknek

Minden egészségügyi dolgozónak 500 ezer forintos pluszjuttatást biztosítanak – jelentette be Orbán ViktorKossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök az interjúban az ország legfontosabb dokumentumának nevezte az úgynevezett egészségügyi átcsoportosítási tervet, amely arról szól, hogy a koronavírus-fertőzés tömegessé válásakor hogyan kell majd az erőket átcsoportosítani. A kormányfő azt is szorgalmazta: “úgy küzdjünk meg a válsággal, hogy ne adjuk fel a céljainkat”.

A törvények egészségügyi veszélyhelyzetben minden egészségügyi dolgozónak kötelezővé teszik a vezényelhetőséget, ilyenkor központilag lehet gazdálkodni velük – mondta, jelezve, hogy a megbetegedett egészségügyi dolgozókat pótolni kell. A kormányfő hozzátette: 110 kollégiumot foglaltak le – ahol 19 820 embert tudnak elhelyezni – és 58 hotelt – ezek 5661 ember elhelyezésére alkalmasak -, továbbá szolgálatba van állítva 3543 gépjármű, és felkészültek 203 770 ember étkeztetésére.

Ez egy katonai vezénylési akcióterv a tömeges járvány időszakára – mondta Orbán Viktor, úgy fogalmazva: az egészségügyet próbára tevő nagy roham még előttünk áll. Bejelentette egyúttal, hogy idén minden egészségügyi dolgozónak 500 ezer forintos pluszjuttatást biztosítanak.

Végveszélybe kerültek a látszerészek

A járványhelyzet miatt a tizedére zuhant a hazai optikák bevétele. Az 1200 üzletben 13-14 ezren dolgoznak, a cégek bő negyede már megszüntette az alkalmazottai munkaviszonyát, vagy fizetés nélküli szabadságra küldte őket – írta a Világgazdaság. Katasztrofálisan érinti az optikai szakmát a koronavírus miatt kialakult helyzet, az üzletek árbevétele 10 százalék alá csökkent az utóbbi hetekben. A Magyar Optikus Ipartestület (MOI)és a Magyar Látszerész Szövetség ezért közösen megfogalmazott egy beadványt a pénzügyi, az innovációs és technológiai tárca vezetőjének, az emberi erőforrások miniszterének, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, amelyben – a katások mintájára – a járulékbefizetések alóli mentességet kérik a vállalkozások számára.  A Nemzeti Cégtár adatai szerint 2014 és 2018 között már majdnem megduplázódott, 27,5 milliárdról 48 milliárd forintra nőtt az optikai eszközöket gyártó cégek forgalma. A MOI elnöke szerint az áprilistól júniusig tartó negyedévet negatív mutatókkal fogják zárni az optikai vállalkozások.

Cserháti Péter munkássága példaértékű

Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) éléről menesztett főigazgató, Cserháti Péter korábban a Fidesz meghatározó egészségpolitikusa volt, helyettes államtitkári és miniszteri biztosi pozíciókat is betöltött. Húsvétvasárnap menesztették, húsvéthétfőn pedig könnyek között beszélt a feltámadásról. A koronavírus-járvány közepén elbocsátott, konzervatív, elkötelezett jobboldali és mélyen hívő keresztény emberként ismert igazgató mellett a Fidesz számára fontos körökből is többen kiálltak – írta az index.hu. Az egészségpolitikus portréjában életútjáról, életszemléletéről, elkötelezettségéről és emberi kvalitásairól is olvashatunk. Ezután nyilvánosan is egymásnak feszült az OORI stábja és a kormány a leváltott igazgató miatt. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet dolgozói nyílt levélben kérték Orbán Viktort és Pintér Sándort, hogy bírálják felül Kásler Miklós miniszter döntését, amely szerintük „igazságtalan, alaptalan, és alapjaiban rendíti meg intézetünk biztonságos működését”.

De nem csak az OORI dolgozói álltak ki Cserháti mellett a menesztése után. Beállt mögé a SOTE – amennyiben értelmezhető így a rektori biztosi posztjának gyors kibővítése fontos feladatokkal – és az evangélikus egyház is, kiállt mellette a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, sőt Balog Zoltán, az EMMI korábbi vezetője is támogatásáról biztosította. Balog az Indexnek azt mondta: minisztersége alatt hat évig dolgozott együtt Cserhátival, akit szakmailag és emberileg is kiválónak tart. Ezenkívül arról is beszélt, hogy szerinte „Cserháti Péter vezetőként rendet tett az OORI-ban, felszámolta a kórház adósságait, és irányítása alatt európai szintű intézményt csinált belőle”.  Az Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársai is kiálltak Cserháti Péter mellett, közleményük szerint szakmai igényessége példaértékű és mindannyiuk számára emberi zsinórmérték.

Hátrány a gyógyászati segédeszközt árusítóknak

A hazai gyógyászati segédeszközöket árusító boltok egyelőre nem csatlakozhattak az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) rendszeréhez, viszont április 30-tól a patikákban már kiváltható lesz több eGYSE- (elektronikus gyógyászati segédeszköz) recept is, amit versenykorlátozó tényezőnek tekintünk – mondta Margitai Barnabás, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség elnöke a Világgazdaságnak. A szervezet azt javasolja, hogy mihamarabb történjenek meg azok a fejlesztések, amelyekkel további ezer kiszolgálóponton, a még nem csatlakozott gyógyászatisegédeszköz-boltokban is forgalmazhatók az e-receptre felírt gyógyászati segédeszközök is. Magyarországon évente egymillióan használnak gyógyászati segédeszközt, a támogatásukra fizetett összeg az idei költségvetésben 73,85 milliárd forint.

Digitális megfigyelőrendszerek – mi lesz a járvány után?

A koronavírus-járvány a digitális megfigyelőrendszerek olyan nagyot fejlődhetnek világszerte, hogy azt nehéz lehet majd később korlátozni, figyelmeztetnek kutató és jogvédők a Guardian összeállításában.

Legalább 25 olyan ország van, ahol a kormányok széles körben alkalmaznak nyomkövetést, kontaktkutató appokat, térfigyelő kamerákat arcfelismerő rendszerekkel és drónokat, hogy betartassák az elkülönítés szabályait. Autoriter és demokratikus országok egyaránt egyre inkább alkalmazzák ezeket a módszereket.

A legtöbb intézkedésnek pedig nincs időkorlátja. Olyan viszonyok alakulhatnak ki, amiket sokan majd az új normalitásnak éreznek, mondta a Guardiannek Ron Deibert, a University of Toronto Citizen Lab vezetője, aki a világ egyik legelismertebb kutatója mobiltelefonos megfigyelés-témában.

Nagyon ébernek kell lennünk, hogy megfelelő biztosítékaink legyenek, mert a hatalmi visszaélések lehetőségei elég extrémek lesznek, mondta Deibert, aki szerint a helyzet sokkal súlyosabb, mint a 2001. szeptember 11. után alkalmazott megfigyelési módszerek. A cikk a példák között említi, hogy Kínában több százmillió ember töltötte le az egészségügyi kódokat alkalmazó appot, ami színek szerint mutatja, hogy ki utazhat és hagyhatja el otthonát, Moszkvában pedig QR-kódokra lesz szükség az köztéri közlekedéshez, de számos európai országban is eddig elképzelhetetlen megfigyelés kezdődik.

 

 

Segítség