Az Orvosi Hetilapban jelent meg az a közlemény, mely bemutatja a szimulációs oktatás múltját, technológiai hátterét, valamint a szimulációs oktatás jelenlegi helyzetét Magyarországon. Bár a terület több évszázada ismert módszertan az orvos- és egészségtudományi képzésben, csak a XXI. században indult jelentős fejlődésnek a technológia robbanásszerű előrehaladásának köszönhetően. Az innovatív megoldások révén egyre élethűbben lehet modellezni bonyolultabb orvosi feladatokat is.
Már hazánkban is használják az oktatás során a 3D nyomtatott segédeszközöket, virtuális- és kiterjesztettvalóság-megoldásokat. A magyarországi „Skill Labor Hálózat” fejlesztése mellett a szimulációs oktatás hazai módszertanának kialakítása is megkezdődött, ennek sikerességét jelzi több, oktatást segítő kézikönyv megjelenése is. A hálózat négy egyetemi skillközpontot és 16 oktató kórházat foglal magában. A cikk egyetemi központokként is tájékoztatást ad a fejlesztésekről.
Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem ÁOK skilloktatást nyújtó két szervezeti 2012-ben nyitotta meg kapuit. A kutatómunka mellett a sebészeti alapkészségek, sebészeti műtéttani, mikrosebészeti és laparoszkópos sebészeti technikák oktatása történik, emellett speciális tréningekre nyújt lehetőséget több diszciplína számára oktatóműtők elérhetőségével. Speciális szakterületként megjelenik a mikrosebészet és a laparoszkópos sebészet, valamint a szemsebészeti szimulátornak köszönhetően a szemészeti szakképzésbe is bevonható a szimulációs oktatás.
Pécsi Tudományegyetem
A „MediSkillsLab” 2016-ban kezdte meg működését, 2017 óta átlagosan félévente 1500, 45 perces foglalkozás tartanak. A pécsi fejlesztés homlokterében a műveleti medicina koncepciója áll, melynek célja, hogy a műveleti területen dolgozó szakemberek (tűzoltók, katasztrófavédők, rendőrök, katonák stb.) részére nyújtson szakszerű ismereteket az első vonalbeli ellátásról. A következő lépés az akut ellátást követő sürgős, klinikai beavatkozások gyakorlása lesz, melyhez egy teljesen felszerelt tanműtő áll majd rendelkezésre, ahol kadáverműtétek elvégzésére, új orvostechnológiai eszközök preklinikai tesztelésére is lehetőség nyílik. Egy komplett VR/AR tanterem berendezésére is megvalósul majd, ehhez az aktuálisan elérhető legmodernebb eszközök beszerzését tervezik.
Semmelweis Egyetem
Hazánk orvosképzésében a legnagyobb részt vállaló egyetem impozáns szimulációs infrastruktúráját 2011 óta fejlesztik, a Szimulációs Központ 2013-ban adták át, melynek tevékenységéhez további 15 intézet csatlakozott. A koncepció fontos eleme volt egy audiovizuális rendszer kiépítése: a vizsgálókat, a műtőket összekötötték az előadótermekkel. Ennek köszönhetően az oktatás nem veszélyezteti a műtéti sterilitást. Az aneszteziológia és intenzív terápia, illetve az oxiológia jelenik meg hangsúlyos posztgraduális szakmai tartalomként, s ennek köszönhetően jól integrálható a szimulációs oktatás e diszciplínák szakképzési programjaiban.
Szegedi Tudományegyetem
A szegedi Általános Orvostudományi Karon 2006-ban adták át az ország első skillközpontját, a képzés és a Sebészeti Műtéttani Intézet infrastruktúráján alapult, ennek köszönhetően a minimálisan invazív sebészeti szimuláció is lehetővé vált; a szegedi intézmény munkatársainak szerkesztése nyomán jelentek meg óaz első hazai egyetemi „skills” tankönyvek magyar és angol nyelven. A SZTE Orvosi Készségfejlesztési Központot („Szeged Skills”) 2013-ban adták át, jelenlegi átlagosan évi 2500 hallgató 1800 oktatási órában vesz részt az oktatásokon. Fő profiljuk ma elsősorban a sürgősségi medicina; emellett két teljesen felszerelt szimulációs műtőblokk, illetve szülészeti-nőgyógyászati, sebészeti-intenzív terápiás, szakápolási és képalkotó-diagnosztikus gyakorlótermek is rendelkezésre állnak. A speciális szakterületként megjelenő mikrosebészet jól integrálható az érsebészeti és az idegsebészeti rezidensképzésbe és szinten tartó szakvizsgaképzésekbe is
Elmélet és gyakorlat
A skilllaborok eddig hiányzó láncszemek voltak az elméleti és a klinikai oktatás között, melyekben magas szakmai színvonalú gyakorlati készségeket sajátíthatnak el a hallgatók mind a graduális, mind a posztgraduális képzés során. A kezdeti fejlesztések sikeresnek tekinthetők, ezt tükrözi a nagy érdeklődés, a résztvevők száma és a hallgatók pozitív visszajelzései is. Ám a továbblépéshez az anyagi forrásokon túl megfelelő képzettséggel, tudással, ismerettel rendelkező szakemberekre lesz szükség. Emellett kiemelten fontos a folyamatos, szakszerű képzési programok szervezése, a szimulációs egységek tartalmi fejlesztése, az utánpótlás minél korábbi bevonása és a jó gyakorlatok, innovatív megoldások átgondolt, tervezett implementálása.
(Forrás: Orv Hetil. 2020; 161(26): 1078–1087. )