Az egészségügyi ellátó intézményekre, így a kórházakra is egyre nagyobb nyomásként nehezedik a magas színvonalú, ugyanakkor költséghatékony betegellátás biztosítása. Az Amerikai Egyesült Államokban a kórházak nagy részében a vezetői pozíciók döntő részt nem orvos szakemberek kezében vannak. Mégis, újra és újra előtérbe kerül az az elgondolás, miszerint elsősorban az orvostudományi ismereteket is birtokló (szak)orvosok rendelkeznek azzal a képességgel, hogy jobb mutatókkal leírható működést biztosítsanak az egészségügyi intézményeknek az értékalapú egészségügyi ellátásban.
Több tanulmány vizsgálta, hogy miként befolyásolja a betegellátás minőségét, a kórház működését és pénzügyi teljesítményét egy szakorvosokból álló vezetőség, szemben a nem orvosokból álló vezetőséggel.
Orvos és/vagy menedzser vezesse a kórházat?
A „Theory of Expert Leadership” munkájában Goodall leírta azt, hogy a szakértői vezetés hatékonyabb, mint a pusztán menedzsmentképességekre építő irányítás. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy pusztán a menedzsment területén megszerzett tapasztalat nem elegendő az egészségügyi ellátóintézmények vezetéséhez, hanem szükség van a klinikai orvostudomány területén megszerzett tapasztalatra is. Ezzel párhuzamban számos tanulmány megmutatta, hogy magasabb minőségű a szolgáltatás és alacsonyabb a morbiditási ráta azokban a kórházakban, amiket szakorvosok vezetnek. Goes és Zhan korábbi tanulmánya alapján a szakorvosokból álló vezetőséggel rendelkező kórházak jobb pénzügyi teljesítményt nyújtanak, amit az alacsonyabb működési költségek és a nagyobb pénzügyi eredmény jeleznek.
Az USA 115 legnagyobb egészségügyi intézményének példája
Egy 2017-ben megjelentetett tanulmányban az USA 115 legnagyobb kórházát és egészségügyi ellátó intézményét vették górcső alá azért, hogy kiderítsék, milyen hatással van az egészségügyi szolgáltatás minőségére, a működési hatékonyságára, a bevételére és a pénzügyi teljesítményre az, hogy (szak)orvos vagy pedig orvosi végzettséggel nem rendelkező vezető irányítja-e az intézményt. A tanulmány 34 szakorvos és 81 nem szakorvos által vezetett egészségügyi ellátó intézményt ölelt fel. Az elemzés készítői a végpontok megállapításához a pénzügyi teljesítményt és a minőséget hangsúlyozó elemeket választották ki, valamint a korábbi tanulmányokkal összehasonlítást lehetővé tevő U.S. News and World Report (USNWR) minőség értékelést alkalmazták.
Több szempontból is előnyös…
A kutatók feltárták, hogy a szakorvosok vezette kórházak szignifikánsan – átlagosan 8,5 ponttal – magasabb eredményt értek el az USNWR minőség mutatóban az összes szakterületen, mint a menedzserekből álló vezetőséggel rendelkező kórházak. Ugyanakkor, nem volt különbség a betegágy mellett dolgozók számában, a kórházi napok számában, a bevételben és a pénzügyi eredményben. Megállapítható, hogy magasabb minőségi mutató és több, egy betegágyra eső kórházban eltöltött nap jellemzi azokat a kórházakat, ahol a vezetőség szakorvosokból áll.
A tanulmány készítői megerősítik, hogy a szakorvosok által vezetett egészségügyi intézmények jobb működési teljesítménnyel bírnak. Azonban az nem világos a tanulmány készítői számára, hogy a jobb működési teljesítmény miért nem vezet jobb pénzügyi teljesítményhez. Feltevésük alapján a jobb működési teljesítmény – ami ebben az esetben több ellátást jelent az ágyszámra eső kórházban töltött napok száma vonatkozásában – több költséget és több bevételt is produkál. A tanulmány mindennapi gyakorlatban is figyelembe vehető következtetése az, hogy előnyös, ha az egészségügyi ellátó intézmények/kórházak vezetője szakorvosi végzettséggel (is) rendelkezik, mert az az egészségügyi ellátás magasabb színvonalú működésével társul, miközben a költséghatékonyság nem romlik.
(Forrás: journals.lww.com)
IRATKOZZON FEL A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT TÁRSASÁG HÍRLEVELÉRE!