A „megszokottól” eltérő módszerrel kívánja konszolidálni a kórházak lejárt tartozását a kormány, a beszállítók egy részét tárgyalóasztal mellé ülteti a kabinet – kérdés, hogy az egészségipar szereplői miként reagálnak majd a Pénzügyminisztérium által irányított adósságrendezésre.
A kórházak által felhalmozott idei adósság egy részét újra akarja tárgyalni a kormány, az automatikus számlakiegyenlítés helyett közvetlenül egyeztetnének a beszállítókkal. Év végén a Magyar Közlöny 217. számában jelent meg a közfinanszírozott szolgáltatók lejárt tartozásainak kiegyenlítését szabályzó kormányrendelet, eszerint a 2019. december 31. napján fennállt lejárt tartozásállománya rendezése központosított adósságrendezési eljárás útján történik majd.
Az asztal másik oldalán
Az egészségipari cégek a főtárgyalója a pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára, Gion Gábor lesz, munkáját az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Belügyminisztérium, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által delegált 1-1 tagból álló bizottság segíti.
A dokumentum arról is rendelkezik, hogy Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ – a fenntartók adatszolgáltatása alapján – 2020. január 10-ig meghatározza az eljárás alá tartozó tartozásállományt intézményi és szállítói bontásban. Ezt követően a főtárgyaló meghatározza a tartozások kiegyenlítésének elveit. A központosított adósságrendezési eljárás részét képező tárgyalásokat az érintett szállítókkal 2020. február 29-ig kell lefolytatni. A főtárgyaló a tárgyalások eredményének függvényében felosztási javaslatot készít. A javaslatot a pénzügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere hagyja jóvá – mondja ki a rendelet.
A hosszú évek óta fennálló probléma ma is probléma
Az ÁSZ az egészségügy finanszírozásáról készített elemzésében rávilágított, hogy az egyes kórházaknál évről-évre felhalmozódó adósság okainak átláthatóságát, ellenőrizhetőségét számos könyvelési, gazdálkodási szabálytalanság korlátozza. Az eladósodás eredményes kezeléséhez szemléletváltás szükséges kórházaknál – állítják a számvevők. Az Állami Számvevőszék 2019. évi elemzése rámutatott: az intézményeknél az adósság folyamatosan újratermelődik, a konszolidációs támogatás a kórházaknak csak az adott évi pénzügyi helyzetében eredményezett kedvező változást az újratermelődését nem szüntette meg. Így hosszú távon nem biztosított az intézményrendszer fenntarthatóság. (Mit mondott az ÁSZ a kórházak eladósodásáról?)
Mennyi az annyi?
A kórházak tartozásállománya 2019. év végén várhatóan több mint 80 milliárd forint lesz, a Magyar Államkincstár oldalán elérhető a hónapról-hónapra aktualizált lista. A kormány évi végi döntésével 79,4 milliárd forintot különített el az egészségügyi ágazat számára, ebből 36,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre egészségügyi korszerűsítési célokra. (Ezen belül a kormány a járóbeteg-ellátás finanszírozását 15,7 milliárd, a fekvőbeteg-ellátást 17,7 milliárd forinttal növeli.) Emellett további 3,15 milliárd forintot fordítanak majd arra, hogy a jelenleginél szélesebb körben legyen lehetőség a genetikai hibák kiküszöbölésére szolgáló gyógyszerek beszerzésére.
Dedikáltan, az idén felhalmozott adósság kezelésére 42,8 milliárd forintot különített el. Az, hogy ez miként fedezi a felhalmozódott hiányt nem tudni, a kormánydöntésről szóló kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott információk alapján a Portfolio arra a következtetésre jutott, hogy 10 milliárd forint megtakarítást vár a kabinet a Pénzügyminisztériumi tárgyalásoktól.
A kormány hangsúlyozta azt is, hogy megszűnik a korábbi automatizmus, minden esetben megakarnak győződni a kiszámlázott szolgáltatások indokoltságáról. Sőt, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kabinet 13 kórházba költségvetési felügyelőt is kirendel, mert az ő vizsgálatuk fontos lesz az esetleges személyi következmények megállapításakor. A miniszter úgy fogalmazott: ha a kórház vezetésében elkövetett súlyos hibákat állapítanak meg a költségvetési felügyelők, akkor „természetesen távoznia kell a kórházigazgatóknak”.
(Forrás: memt.hu)