A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT TÁRSASÁG VÁLTOZÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA
(Egységes szerkezetben az egyesület közgyűlése által 2024. július 20. napján elfogadott módosítással. A módosuló szövegrész dőlt betűvel van jelölve)
Elhatározva a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
I. Az egyesület adatai
Az egyesület neve: Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság
Az egyesület rövidített elnevezése: MEMT
Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Health Management Association
Az egyesület székhelye: 1016 Budapest, Számadó utca 5. emelet 11.
Az egyesület honlapja: www.memt.hu
II. Az egyesület célja, tevékenysége
Az egyesület célja:
A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság célja, hogy fejlessze az egészségügyi szervezetek és az egészségügyi rendszer menedzsmentjének magyarországi gyakorlatát.
Ennek érdekében összehangolja a magyar egészségügyi menedzserek közösségének tudományos és szakmai tevékenységét.
Az egyesület által végzett közhasznú tevékenységek:
a. A fenti célt az egyesület az alábbi közhasznú tevékenységekkel kívánja elérni:
i. rendszeres szakmai találkozók szervezése;
ii. hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon való részvétel, azok szervezése;
iii. információs anyagok, szakmai kiadványok összeállítása, megjelentetése és terjesztése;
iv. oktatási és tudományos programokon való részvétel támogatása;
v. oktatási programok és oktatási szervezetek akkreditációs rendszerének kidolgozása;
vi. hozzájárulás oktatási programok minősítéséhez;
vii. hozzájárulás az egészségügyi és orvosmenedzserek karrierútjával kapcsolatos kérdések rendezéséhez;
viii. hazai és nemzetközi kapcsolatépítés, kapcsolattartás, ezen belül társszervezetekkel, kamarákkal, külföldi és hazai kollégákkal, a hazai egészségügyi menedzserképző műhelyekkel;
ix. oktatási, oktatás szervezési tevékenységek végzése;
x. kutatások, elemzések végzése;
xi. tanácsadói tevékenység végzése
Az egyesület a fent meghatározott közhasznú tevékenységeket az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: „Eütv:”) meghatározott közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi az alábbiak szerint:
A jelen alapszabály II. fejezet 2a)i-v., viii., x-xi. pontjaiban meghatározott közhasznú tevékenységet az egyesület az egészségügyi kutatási tevékenység támogatása, szervezése és koordinálása közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, míg a jelen alapszabály II. fejezet 2a) v-vii., ix., xi. pontjaiban meghatározott tevékenységeket az egészségügyi képzés, szakképzés és továbbképzés rendszerének szabályozása, feltételeinek biztosítása közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi.
Az egészségügyi képzés, szakképzés és továbbképzés rendszerének szabályozása, feltételeinek biztosítása az Eütv. 141. § (3) bek. e) pontja, míg az egészségügyi kutatási tevékenység támogatása szervezése és koordinálása az Eütv. 141. § (3) bek. f) pontja alapján közfeladatnak minősül.
b. Az egyesület szakterületén felkérésre véleményt nyilvánít minden, az egészségügyi menedzsment területét érintő kérdésről, különösen:
i. az egészségügyi szervezeteket, illetve az egészségügyi rendszert érintő szakmai koncepciókról;
ii. az oktatási kérdésekről;
iii. az oktatóhelyek akkreditációs feltételeiről;
iv. a szakmai továbbképzés tanfolyamainak kreditértékéről;
v. a szakmai felügyelet szervezeti és működési feltételeiről;
vi. az egészségügy finanszírozási rendszeréről, az alkalmazott eljárásokat és az egészségügyi szervezeteket érintő gazdasági kérdésekről;
vii. az egészségügyi és orvosmenedzserek karrierútjával kapcsolatos kérdésekről;
viii. az egészségügyi menedzserképzés, szakképzés és továbbképzés szakmai követelményeiről és rendszeréről;
ix. ezenkívül minden olyan kérdésről, ahol az egészségügyi menedzserképzés graduális vagy posztgraduális képzés részeként megjelenik.
III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az egyesület tagjain kívül mások is részesülhetnek.
Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
IV. Tagdíj
Az egyesület tagjai – a tiszteletbeli tagok kivételével – vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét a közgyűlés minden évben az első éves rendes közgyűlésen határozza meg. A tagdíj összege a megalakuláskor 3000.- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kell megfizetni. Ezt követően a tagdíjat legkésőbb annak megállapításáról hozott döntés meghozatalának napját követő 30. napig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
V. A tagság
Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzéseivel egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
Az egyesületi tagság formái:
a) rendes tagság,
b) tiszteletbeli tagság,
c) pártoló tagság
d) EMK alumni tagság.
VI. A tagsági jogviszony keletkezése
Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki felvételét az egyesület két alapító tagjának ajánlásával belépési nyilatkozatban kéri, és akit az egyesület elnöksége a tagok sorába felvesz. A rendes tagság feltétele, hogy a tag az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállaljon az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
Az egyesületnek tiszteletbeli tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az egészségügyi menedzsment területén kiemelkedő tudással és/vagy szakmai tapasztalattal rendelkezik és akit kérelemre a közgyűlés tiszteletbeli tagnak nyilvánít. A tiszteletbeli tagnak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, az egyesület vezető tisztségviselőjévé nem választható, illetve a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal nem rendelkezik.
Az egyesületnek pártoló tagja lehet minden személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, az alapszabályt elfogadja és anyagilag támogatni kívánja az egyesület működését és az elnökség pártoló tagok sorába felvesz. A pártoló tag vagyoni hozzájárulást teljesít, ugyanakkor az egyesület vezető tisztségviselőjévé nem választható és nincs szavazati joga a közgyűlésen.
Az egyesület EMK alumni tagja lehet minden olyan természetes személy, aki igazolja azt, hogy az Egészségügyi Menedzserképző Központ képzésén mesterszakos diplomát szerzett, az egyesület célkitűzésével egyetért, az alapszabályt elfogadja és az elnökség az EMK alumni tagok sorába felvesz. Az EMK alumni tag tagdíj fizetésére köteles, az egyesület közgyűlésén csak az elnökség felhatalmazása alapján vehet részt és az ülésen nem rendelkezik szavazati joggal, továbbá az egyesület vezető tisztségviselőjévé nem választható. Az EMK alumni tag az elnökség határozata alapján az egyesület által nyújtott szolgáltatásokból kedvezményekre lehet jogosult.
VII. A tagsági jogviszony megszűnése
A tagsági jogviszony megszűnik:
a. A tag kilépésével.
b. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c. A tag kizárásával.
A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a tag nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VIII. A tagok jogai
Az egyesület tagja jogosult:
a. az egyesület tevékenységében részt venni;
b. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;
c. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
d. az egyesület irataiba betekinteni;
e. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
A tiszteletbeli tag, a pártoló tag és az alumni tag a tagsági jogait a VI/2-4. pontban foglalt korlátozásokkal gyakorolhatja.
IX. A tagok kötelezettségei
Az egyesület tagja:
a. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b. A tiszteletbeli tagot kivéve köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d. Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
X. Az egyesület szervei
1. Az egyesület szervei:
a. Közgyűlés
b. Elnökség
Közgyűlés
A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a. az alapszabály módosítása;
b. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének, illetve a közhasznúsági jelentés – elfogadása;
f. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i. tiszteletbeli tag felvételéről való döntés;
j. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívó megküldhető postai úton, tértivevénnyel feladott levéllel, továbbá elektronikus levél (e-mail) útján. E-mailben történő közlés esetén a tag a levelezőrendszerén keresztül olvasási visszaigazolás, vagy válaszüzenet formájában igazolja, hogy a meghívót átvette. A meghívó kézbesítettnek minősül a postai úton történő kézbesítés esetén a tértivevényen megjelölt időpontban, e-mail esetén az olvasási visszaigazolásban megjelölt időpontban.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén, illetve honlapján is nyilvánosságra kell hozni.
Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok ötven százaléka + 1 fő (50 %+ 1 fő) jelen van. Abban az esetben, ha a közgyűlés megnyitásakor határozatképes, a szavazati joggal rendelkező jelenlévő tagok megtarthatják a közgyűlést, függetlenül attól, hogy a határozatképesség a közgyűlés teljes időtartama alatt fennáll-e. Amennyiben a közgyűlés megnyitásakor nem határozatképes, a közgyűlést el kell napolni, a megismételt közgyűlést azonos napirenddel az eredeti közgyűlés megnyitásától számított legalább negyed (0,25), legfeljebb hetvenkét (72) óra elteltével kell megkezdeni. A megismételt közgyűlés – függetlenül a megjelent tagok számától – határozatképes.
A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a. akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f. aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A Közgyűlés a jelen alapszabály X. (Közgyűlés) 2. e) pontjában megjelölt ügyben a jelen lévő tagok háromnegyedes többségével dönt.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban közli, igazolható módon. Az egyesület a közgyűlési jegyzőkönyvet, illetve az elutasított és meghozott határozatokat a közgyűlést követő egy hónapon belül az egyesület honlapján nyilvánosságra hozza.
A közgyűlés megtartható elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével, video-konferencia útján is, mely esetben a tagok a közgyűlésen tagsági jogaikat személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolják. A használt elektronikus hírközlő eszköz lehet skype, vagy más olyan alkalmazás, amely a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosítja. A tagok azonosítása a rendszerbe történő bejelentkezés során történik. A meghívóban jelezni kell azt, ha a közgyűlés video-konferencia útján kerül lebonyolításra, de a tagok a meghívó átvételétől számított 5 napon belül jelezhetik, hogy személyesen kívánnak megjelenni a közgyűlés helyszínén. A tag ezirányú kérelme a közgyűlés video-konferencia útján való megtartását nem akadályozza, de az ügyvezetésnek a személyes részvételt biztosítania kell.
A video-konferencia útján megtartott közgyűlésre egyebekben a közgyűlésekre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
A közgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozatokat a Ptk. 3:20. § rendelkezései szerint, azzal, hogy az elnökség a tagok részére a határozattervezetet, a tagok pedig szavazatukat elektronikus úton, e-mailben is elküldhetik. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított nyolc nap áll rendelkezésükre, hogy szavazatukat megküldjék az elnökség részére.
Elnökség
Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a. a megbízás időtartamának lejártával;
b. visszahívással;
c. lemondással;
d. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője nem lehet az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke:
Dr. Gaál Péter András (anyja neve: Haris Judit; lakhely: 1201 Budapest, Ady Endre utca 206.)
Az egyesület elnökhelyettesei:
Dr. Zimányiné dr. Sinkó Eszter (anyja neve: Hegedűs Éva, lakhely: 2045 Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 103.)
Dr. Joó Tamás (anyja neve: Riedl Nóra; lakhely: 2040 Budaörs, Szivárvány u. 20. )
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a. az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f. az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h. a tagság nyilvántartása;
i. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
1. a tag felvételéről való döntés, kivéve a tiszteletbeli tag felvételéről szóló döntést, mely a közgyűlés hatáskörébe tartozik;
m. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
Az egyesület elnöksége által vezetett határozatok könyve legalább a következő adatokat tartalmazza: a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya.
Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
a. akit vagy akinek közeli hozzátartozóját a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f. aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Az elnökség munkáját titkár segíti, aki nem minősül vezető tisztségviselőnek. A titkár olyan személy is lehet, aki nem az egyesület tagja. A titkár részt vehet az egyesület közgyűlésein.
XI. Egyéb rendelkezések
Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egyesület székhelyén – az egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
Az egyesület internetes honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az egyesület működésének adatait, szolgáltatásának igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolókat. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt Budapesten, 2024. július 21. napján
Dr. Gaál Péter András elnök
ZÁRADÉK
Az alapszabály módosítását az Egyesület által 2024. július 20. napján meghozott 7/2024.07.20. számú határozat alapján bekövetkezett változások tették szükségessé – amely módosítás a jelen okiratban dőlt betűvel szedett rendelkezésként került feltüntetésre (módosuló rendelkezés: I/3. – amelyre tekintettel az egyesület törvényes képviselője igazolja, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat 2024. július 20. napi módosítása szerinti tartalmának.