Hogyan hat a hazai egészségügyi ellátórendszerre a határ közelében letelepedő ingázók egyre növekvő száma? Az érintettek többnyire Ausztriában biztosítottak, azonban a közszolgáltatások egy részét, beleértve az egészségügyi szolgáltatások közül elsősorban az alap-, sürgősségi és járóbeteg-ellátást is magyar oldalon veszik igénybe. A jelenlegi ellátórendszerben azonban egyelőre nem létezik rendszerszintű, jól alkalmazható megoldás az extra kapacitás-igénybevétel elszámolására. A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság szakértői erre keresték a választ.
2021-ben több, mint 108.000 magyar felnőtt dolgozott, és 3.200 magyar gyermek tanult Ausztriában, akik jelentős része, hozzávetőlegesen 2/3-uk, napi szinten ingázik a határon át. Ezzel párhuzamosan, a bécsi és a pozsonyi agglomerációban gyors ütemben emelkedő ingatlanárak, illetve a magyar oldali kedvezőbb megélhetési körülmények miatt folyamatosan növekszik a magyar oldalon letelepedő, de az anyaországban munkát vállaló osztrák állampolgárok száma. Mindkét esetben elmondható, hogy az érintettek többnyire Ausztriában biztosítottak, azonban a közszolgáltatások egy részét, beleértve az egészségügyi szolgáltatások közül elsősorban az alap-, sürgősségi és járóbeteg-ellátást is magyar oldalon veszik igénybe. A jelenlegi ellátórendszerben azonban egyelőre nem létezik rendszerszintű, jól alkalmazható megoldás az extra kapacitás-igénybevétel elszámolására, így a szolgáltatók jobb híján egyedi módszertan szerint, többnyire a közösségi jogi keretrendszer biztosította lehetőségek mentén igyekeznek kezelni a helyzetet. Éppen ezek miatt az egyedi eljárásrendek miatt egyelőre az sem mutatható ki pontosan, hogy mekkora terhet ró a jelenség a magyar ellátórendszerre.
A Healnow projekt célja, hogy a rendelkezésre álló adatok és az érintettek tapasztalatai alapján feltérképezze a határon átnyúló munkaerő-mobilitás egészségügyi ellátórendszerre gyakorolt hatásait, annak érdekében, hogy a stratégiai dokumentum adekvát javaslatot fogalmazhasson meg a probléma kezelésére. A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság feladata volt, hogy 2022. július 31-ig irodalomkutatást, a jogi háttér feltérképezését és a fő Nyugat-magyarországi egészségügyi ellátók igazgatóival készített mélyinterjúk készítését követően összeállítsa stratégiai javaslatát, az Együttműködési stratégia 2030 című szakértői dokumentációt.
A szakértői munka a dokumentáció leadását követően véget ért a Társaság számára, viszont maga a projekt December 31-én zárul, a zárókonferencián Tóth Dóra, a Társaság képviselője fogja bemutatni a szakmai eredményeket.