EGÉSZSÉGSZERVEZÉS

Mennyit kell várni az egészségügyi ellátásra?

Az egészségügyi ellátás kritikus pontja, hogy a betegeknek mennyit kell várniuk egy adott egészségügyi beavatkozásra. A túlságosan hosszú várakozási idők a betegek problémáinak eszkalálódásához és általános társadalmi elégedetlenséghez vezetnek. Egy OECD-jelentés negatív összefüggést sejtet a várakozási idők és az ellátórendszerben rendelkezésre álló ágyszám között, valamint az előzőnél gyengébb kapcsolatot ír le a várakozási idő és az egy főre eső egészségügyi kiadások között.

Nem minden országban regisztrálják hivatalosan

Az egészségügyi ellátás minőségének javítása érdekében több országban vezettek be megengedőbb vagy szigorúbb intézkedéseket a várakozási idő rövidítésére. A különböző országokra jellemző várakozási idők összehasonlítása – ami egy adott ország egészségügyi ellátórendszerének fontos jellemzője lehetne – azonban csak nehezen tehető meg. Eddig nem ismert olyan vizsgálat, amely rutinszerűen gyűjtött, hivatalos, nemzeti adatokra támaszkodva hasonlította volna össze a különféle országokra jellemző várakozási időket. A publikált eredményekben nagyrészt a betegszervezetek, a kórházak, a kutatók, valamint a közvélemény adataira alapoznak. Egy 2013-as vizsgálat rámutatott arra, hogy 23 OECD-ország közül mindössze 15-ben regisztrálták nemzeti szinten a várakozási időt. Néhány államban, ahol országos nyilvántartás nem volt (pl. Olaszország), regionális szinten tartották számon a várakozási időket. Bonyolítja a nemzetközi összehasonlítást az is, hogy amennyiben mérik a várakozási időt, az egyes országokban más-más módon teszik azt.

Ahány ország, annyiféle mérési és feldolgozási módszer

Egyes országokban szakterületenként (pl. ortopédia, nőgyógyászat) mérik a várakozási időt, máshol speciális beavatkozásokhoz (pl. szürkehályog-műtét) rendelik az adatokat. Néhány országban (pl. Norvégia, Dánia) individuális szinten is monitorozzák a várakozási időket, és a betegaktákban rögzítik azokat.

Ha a tervezett (elektív) műtétekre vonatkozó várakozási idők összehasonlításáról van szó, akkor abban adódhatnak jelentős különbségek, hogy mikortól kezdve mérik a várakozási időt. A napok számolhatók az alapellátásba kerüléstől kezdve, a szakorvossal való első találkozástól kedve vagy a műtétről meghozott döntéstől kezdve is. A várakozási időről megjelentetett adatok is háromfélék lehetnek: 1. vonatkozhatnak már befejezett, letöltött várakozási időkre (retrospektív vizsgálatokból), 2. jelenthetnek folyamatban lévő várakozási időt (várólistán lévő betegekkel), 3. lehet szó becsült várakozási időről (prognózis az új betegeknek). Metodológiai különbségek is adódhatnak: az országok átlagként, móduszként, mediánként vagy egyéb módon adják meg a várakozási időket.

Várni kell az egységesített mérésre

A vázolt helyzet alapján igény mutatkozik arra, hogy az országok harmonizált módon regisztrálják és hozzák nyilvánosságra a várakozási időket. Mindez az egészségügyi ellátórendszer tagjainak épp olyan fontos lenne, mint azoknak a betegeknek, akik számára adott a lehetőség, hogy több ország egészségügyi ellátórendszerei közül válasszák ki azt, amelyiknek a szolgáltatásait igénybe kívánják venni.

(Forrás: www.sciencedirect.com)

Comments are closed here.