A Nature Communications 2025. májusi számában jelent meg az a tanulmány, amely a 2019-es Globális Betegségteher Vizsgálat (Global Burden of Disease) adatai alapján készült, a MEMT elnökségi tagjainak (Dr. Gaál Péter, Dr. Joó Tamás) közreműködésével. Az elemzés rámutat: a világ egészségügyi rendszerei továbbra is főként akut problémák kezelésére épülnek, miközben a krónikus betegségek terhe folyamatosan és drámaian nő.
A 10 legnagyobb betegségteherrel járó állapot közül 6, míg a 10 leggyakoribb betegség utáni állapot közül 8 krónikus ellátást igényel. Kiemelten nagy terhet jelentenek a 2-es típusú cukorbetegség szövődményei, különösen a rokkantsággal eltöltött életévek (YLD) tekintetében. A szövődmények gyakorisága nő, főleg az idősebbek körében, de egyre inkább a fiatalabbak életében is megjelenik.
A tanulmány szerint a krónikus ellátás iránti igény meghaladja az egészségügyi rendszerek jelenlegi kapacitásait, ezért strukturális és szemléletbeli változások szükségesek. A hatékony válaszlépések alapja az integrált, emberközpontú és fenntartható ellátási modellek erősítése, a megelőzés és egészségfejlesztés előtérbe helyezése, valamint a gondozók támogatása, az egészségügyi dolgozók képzése és a krónikus betegségek gazdasági hatásainak kezelése.
A szerzők hangsúlyozzák: a krónikus állapotok kezeléséhez multidiszciplináris, népességalapú stratégiákra van szükség, amelyeknek nemzeti és globális szinten is prioritást kell kapniuk. A magas színvonalú, hosszú távú ellátás biztosítása elengedhetetlen, emiatt a krónikus betegségek kezelését a jövő egészségpolitikájának fókuszába kell helyezni.
A teljes cikk itt olvasható: Characterising acute and chronic care needs: insights from the Global Burden of Disease Study 2019