29 ország értékelése olvasható a Health Policy Journal októberi számában megjelent cikkben, melynek társszerzője volt a MEMT elnöke, dr. Gaál Péter is.
A jelenlegi kutatások elsősorban a szolgáltatások elérhetőségére összpontosítanak, miközben kevesebb figyelmet kap, hogy hogyan történik a bevételek beszedése egy ország egészségügyi kiadásainak finanszírozására. Ez a cikk a bevételszerzés progresszivitását vizsgálja az állami finanszírozású források tekintetében: a jövedelemadókat, a társadalombiztosítási járulékokat (gyakran bérjellegű adókat), valamint a fogyasztási adókat (például áfát).
A szerzők kidolgoztak egy módszertant, amely lehetővé tette, hogy egy minőségi indexet alkossanak 29 magas jövedelmű ország értékelésére a három bevételi forrás progresszivitása vagy regresszivitása alapján. Számos adatforrást alkalmaztak, többek között másodlagos adatokat, valamint a Health Systems and Policy Monitor programon keresztül az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontja országos képviselőinek adatait.
Megállapították, hogy azok az országok, amelyek progresszívabb jövedelemadórendszerrel rendelkeztek, több jövedelemalapú adósávot alkalmaztak, és emellett nagyobb különbségek voltak a sávok közötti marginális adókulcsokban. A progresszívebb társadalombiztosítási bevételszerzési rendszerek nem alkalmaztak felső jövedelmi határt, és mentesítették a szegényebb személyeket, vagy csökkentették hozzájárulásaikat. A fogyasztási adókkal kapcsolatosan – amelyek az európai országokban az áfa mértékén alapulnak – az egyetlen minta az volt, hogy azok az országok, amelyek a legkevesebb jövedelmi egyenlőtlenséget mutatták, hajlamosak voltak a legkevésbé regresszív fogyasztási adópolitikák alkalmazására.
A szerzők remélik, hogy a jövőben több kutatás foglalkozik majd a közfinanszírozott egészségügyi bevételek igazságosságával, amely jelenleg sajnos eléggé elhanyagolt kérdés.
A cikk teljes terjedelmében elérhető az alábbi linken: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S016885102400157X