Egy friss, a Nature Medicine-ben megjelent nagyszabású kutatás átfogó képet ad arról, hogyan alakult a krónikus légzőszervi betegségek, például az asztma és a COPD globális terhe az elmúlt több mint három évtizedben, és milyen hatással volt minderre a COVID–19-járvány. A nemzetközi együttműködésben készült vizsgálatban a MEMT elnökhelyettese, Dr. Joó Tamás is közreműködött.
A vizsgálat a Global Burden of Disease (GBD) adatbázisára épülve 1990 és 2023 között elemezte a megbetegedések előfordulását, a halálozást és a regionális különbségeket. Az eredmények azt mutatják, hogy továbbra is világszerte gyakoriak a krónikus légzőszervi betegségek. Egyes mutatók, különösen a halálozás, több országban javulást mutatnak, de ez ez nem egységes tendencia. A magasabb jövedelmű régiókban általában kedvezőbbek a mutatók, míg az alacsonyabb erőforrásokkal rendelkező térségekben továbbra is nagy a betegségteher. A háttérben ismert kockázati tényezők állnak: a dohányzás, a légszennyezés vagy a nem megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés.
A COVID–19-járvány több szinten is befolyásolta a helyzetet. Mivel a fertőzés is érinti a légzőrendszert, és a járvány miatti elmaradtak a szűrések és a rendszeres gondozás, ezek közvetetten rontották a krónikus betegek állapotát. A kutatás rámutat arra, hogy hogyan alakítja egy világjárvány hatása hosszabb távon is a népegészségügyi mutatókat.
A szerzők szerint az eredmények egyértelműen jelzik, hogy a megelőzés és az ellátórendszerek megerősítése továbbra is kulcsfontosságú. A dohányzás visszaszorítása, a levegőminőség javítása, valamint a krónikus betegek folyamatos, zavartalan ellátása nélkül a légzőszervi betegségek globális terhe a jövőben is jelentős maradhat.
A teljes angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el: Global, regional, and national burden of chronic respiratory diseases and impact of the COVID-19 pandemic, 1990–2023: a Global Burden of Disease study