Egy magyar szakértőkből álló csoport, melynek tagja Dr. Joó Tamás, a MEMT alelnöke is, a Scientific Reports 2021. márciusi számában megjelent cikkben bemutatta a magyarországi tapasztalatokat arról, hogy a 8,6 millió mobiltelefon-előfizető 98,7%-át lefedő, anonimizált összesített mobiltelefon-adatokat hogyan használták fel a fizikai távolságtartási intézkedések hatékonyságának ellenőrzésére a COVID-19 világjárvány első hullámában.
Mobiltelefonokat ugyan használtak a mobilitás változásainak nyomonkövetésére a COVID-19 pandémia idején, de meglepően kevés tanulmány foglalkozott részletesen a teljes lakosságot érintő gyakorlati alkalmazások megvalósításával. A szerzők egy olyan módszerről számolnak be, amellyel szinte az összes magyarországi előfizető összesített, névtelen hívásrészletezési adatai alapján „mobilitási indexet” és „otthonmaradási/pihenési indexet” állítottak elő, amely minden telefont nyomon követ, összehasonlítva azokat az okostelefonok adatait tartalmazó Google közösségi mobilitási jelentésekkel.
A szakpolitikai változások következményeit, például az iskolabezárások hatásait kellő részletességgel lehetett azonosítani az üzletek megrohamozásával, még a korlátozások bevezetése előtt. Megerősítést nyertek azok a kósza hírek, amelyek arról szóltak, hogy magyarok tömegesen költöztek le a nyaralóikba. Országos szinten jól korreláltak az eredmények a Google mobilitási adataival, de a hétvégéken és a nemzeti ünnepnapokon volt némi eltérés, ami módszertani eltérésekkel magyarázható.
A mobiltelefonok lehetőséget kínáltak a lakosság mozgásának elemzésére, de felmerült számos technikai és adatvédelmi probléma. Ezeket leküzdve a tanulmányban bemutatott módszer praktikus és költségkímélő előrelépés, amely a pontosság magas szintjét éri el, különösen ott, ahol az okostelefonok elterjedtsége szerény, bár nem alternatívája az okostelefon-alapú kontaktuskövető és karanténmonitorozó megoldásoknak.
A teljes cikk elérhető ezen a linken: https://nature.com/articles/s41598-021-81873-6