Az eClinical Medicine 2023. áprilisi számában közzétett cikknek a MEMT elnökhelyettese, Dr. Joó Tamás is szerzőtársa volt. A nemzetközi összefogással készült tanulmány a fókuszában azok a krónikus légzőszervi megbetegedések állnak, amelyek megelőzés, ellenőrzés és kezelés szempontjából azokhoz a nem fertőző betegségekhez tartoznak, amelyeknél az ENSZ az idő előtti halálozást egyharmaddal tervezi csökkenteni 2030-ig.
A „Betegségek, sérülések és kockázati tényezők globális terhei” (GBD) 2019 tanulmány részeként ez a tanulmány a krónikus légzőszervi betegségek (CRD), köztük a COPD, az asztma, a pneumoconiosis, az interstitiális tüdőbetegség és a tüdőszarkoidózis miatti halálozásra, rokkantságra, prevalenciára és incidenciára vonatkozó frissített becsléseket nyújt 1990-2019 között a 204 országot és területet magában foglaló 21 GBD-régióban, kor, nem és szociodemográfiai index (SDI) szerint. A potenciálisan módosítható viselkedési, környezeti és foglalkozási, valamint metabolikus kockázati tényezőknek tulajdonítható, „korlátozottsággal vagy rokkantsággal korrigált életév(ek)” (DALY) és halálozások is szerepelnek a jelentésben. Ez az első olyan jelentés, amelyet a GBD Collaborator Network tett közzé, és amely a porbelégzés okozta tüdőbetegségek, mint a szilikózis, az azbesztózis, a bányászok szénporbelégzése, illetve az egyéb okból bekövetkező pneumoconiosisok alfajainak globális és regionális terheiről számol be. Továbbá ez az első olyan GBD-ciklus, amely a nem optimális hőmérséklet okozta terhet is vizsgálja, ami kiemeli az éghajlatváltozás lehetséges szerepét a krónikus légzőszervi betegségek okozta rokkantságban és halálozásban.
A tanulmány eredményei tükrözik az eddig elfogadott stratégiák hatásait, és rávilágítanak azokra a jövőbeni helyspecifikus politikákra, amelyeket a krónikus légzőszervi betegségekből eredő terhek csökkentése érdekében kell kialakítani a legnagyobb teherrel és a legbefolyásosabb kockázati tényezőkkel rendelkező népességcsoportok azonosításával. A krónikus légzőszervi betegségek okozta halálozások és fogyatékosságok magas terhe az alacsony és közepes jövedelmű országokban a megelőzésre, a lakosság tudatosságának növelésére, az egészségügyi szolgáltatók speciális légzés-egészségügyi képzésére, valamint a diagnosztikai eszközökhöz és a kezelésekhez való hozzáférés javítására helyezi a hangsúlyt. Mivel a dohányzás volt az elsődleges kockázati tényező, amely a CRD okozta halálesetekért és DALY-kért felelős, a dohányzás visszaszorítására irányuló programok teljes körű végrehajtása elengedhetetlen a jövőbeli szakpolitikákban. A levegőminőség javítására és a foglalkozási ártalmak korlátozására irányuló globális stratégiák is kulcsfontosságú lépések az ENSZ harmadik fenntartható fejlődési céljának elérésében.
A teljes cikk az alábbi linken elérhető: https://www.thelancet.com/journals/eclinm/article/PIIS2589-5370(23)00113-X/fulltext