A The Lancet folyóiratban 2024. május 18-án megjelent tanulmány átfogó elemzést nyújtott 88 kockázati tényezőről 204 országban és területen 1990 és 2021 között; a nemzetközi összefogásban született cikk szerzői között volt dr. Gaál Péter és dr. Joó Tamás, a MEMT elnöke és elnökhelyettese.
A kutatás megállapította, hogy 2021-ben a vezető kockázati tényezők közé tartozott a környezeti részecskeszennyezés, amely a korlátozottsággal sújtott életévek (DALY) 8,0%-áért volt felelős, a magas szisztolés vérnyomás (SBP) 7,8%-kal, a dohányzás 5,7%-kal, az alacsony születési súly és rövid gesztáció 5,6%-kal, valamint a magas éhomi plazmaglükóz (FPG) 5,4%-kal. Az életkorhoz kapcsolódó kockázati mintázatok vizsgálata során kiderült, hogy a gyermekek (0–14 év) esetében az alacsony születési súly, a rövid gesztáció, valamint a nem biztonságos víz jelentette a legnagyobb kockázatot, míg a felnőttek körében a metabolikus kockázatok, a magas testtömeg-index (BMI), magas éhomi vércukorérték (FPG) és magas LDL-koleszterin voltak meghatározóak.
Az időbeli trendek elemzése rámutatott, hogy jelentős csökkenés tapasztalható az anyai és gyermekegészségügyi kockázatok, a nem biztonságos víz, szanitáció és kézmosás, valamint a háztartási légszennyezés terén. Ezzel szemben a dohányzásból eredő teher mérsékelten nőtt a népesség öregedése miatt, annak ellenére, hogy a kitettség csökkent. Jelentős növekedés volt megfigyelhető a környezeti részecskeszennyezés, a magas testtömegindex, a magas éhomi vércukorérték és a magas szisztolés vérnyomás okozta terhekben, amit befolyásol a növekvő kitettség és a népesség öregedése is.
A tanulmány hangsúlyozza a célzott beavatkozások szükségességét a vezető kockázati tényezők vonatkozásában. Bár történtek előrelépések egyes egészségügyi kockázatok csökkentésében, továbbra is maradtak kihívások, különösen a metabolikus kockázatok és a környezeti tényezők terén.
A teljes cikk itt érhető el: https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(24)00933-4/fulltext